Exkluzív interjú Horváth Árpáddal, Gúta polgármesterével – első rész!

Üdvözöljük Gútán!
2017. december 11. hétfő, Árpád

Exkluzív interjú Horváth Árpáddal, Gúta polgármesterével – első rész!

2011.07.19 / 19:27
Fél év telt el az önkormányzati választások óta, számos beruházás előkészítése megtörtént, a képviselőtestület szerkezetében is jelentős változások történtek és mint mindig, most is a pénz, illetve annak hiánya okozza a legnagyobb gondot, problémát.

 „Elégedett vagyok az önkormányzat munkájával”

Fél év telt el az önkormányzati választások óta, számos beruházás előkészítése megtörtént, a képviselőtestület szerkezetében is jelentős változások történtek és mint mindig, most is a pénz, illetve annak hiánya okozza a legnagyobb gondot, problémát.Az eltelt időszak alatt jelentősen megváltozott a gútaiak hozzáállása a közügyekhez, az internet adta lehetőségek kihasználásával kifejezték véleményüket. Számos vitatott kérdés foglalkoztatja a helyieket. Ezekről és sok minden másról Horváth Árpád polgármesterrel Borka Roland beszélgetett.

1.resz Polgarmester Fénykép logoval 1024x768 150dpi

Közvetlenül a választások után azt nyilatkozta, hogy jó ez az önkormányzat. Fél év elteltével tartja még ezt a kijelentését?

Úgy gondolom, igen. Az önkormányzat jelenlegi összetétele jobb, mint ami az előző választási időszakban volt. Most sok új arc van a testületben, s ezért kitartok korábbi álláspontom mellett. Igaz, hogy vannak felesleges hozzászólások, vagy hosszúra nyúló mellébeszélések, ám a képviselőtestületben zömében olyanok ülnek, akik szakemberek az adott területen, s ez jó.

02 polgisFénykép logoval 1024x768 150dpi

külső szemlélőnek úgy tűnik, mintha két táborra oszlana az önkormányzat, s az együttműködés helyett a széthúzás lenne jellemző. Ön ezt hogyan látja?

Talán kívülről valóban úgy tűnik, mintha széthúzás lenne, én azonban nem így látom. Ha megnézzük, hogy ezidáig 156 határozatot fogadtunk el, és az esetek 95 százalékában szinte egyhangúan vagy döntő többséggel szavaznak a képviselők, akkor sikeresnek mondhatjuk az együttműködést. Természetesen folynak viták, ám szerintem ez normális, hiszen általa eljutnak egy konszenzusig. Úgy gondolom, hogy a vitákat, vagy konfliktushelyzeteket csupán néhány képviselő vált ki. Orvosolni ezt nagyon nehéz, vagy talán nem is lehet. Nem jelent számomra gondot, majd az idő úgyis igazolja döntéseinket. Tapasztalatom szerint szépen és konstruktívan születnek a határozataink. Elégedett vagyok a gútai önkormányzat munkájával.

Ugyanakkor nagyon sokan a városban hangot is adnak nemtetszésüknek. Leginkább ez az után volt tapasztalható, hogy nyilvánvalóvá vált, fél millió eurós bevételkiesés van a város zárszámadásban.

A város minden év elején tervet készít. Van egy bevételi és egy kiadási oldala a város költségvetésének. A kiadási oldalon 500 ezer euró hiányzik, ami ugyan jelentős összeg, de ez csupán tervezett könyvelési összeg, ami végül nem érkezett meg a város számlájára. Szóval nem tudtuk elkölteni, mert nem állt rendelkezésünkre.

Miből áll ez a hiány?

A város költségvetésének legnagyobb tételét a részesedési adókból származó bevétel teszi ki. Ha ez nem érkezik meg, ami esetünkben 300 ezer eurót képez, akkor a tervezett kiadásokat nem tudjuk fedezni, így beszélhetünk hiányról. Ennyi az egész. Valamint a kiesés abból is adódott, hogy nem sikerült annyi ingatlant értékesítenünk, és az ingatlan- és hulladékadókból, valamint lakásbérletekből sem folyt be a város kasszájába a pénz. Így áll össze az 500 ezer eurós bevételkiesés.

Ezek szerint maguk a gútaiak is jelentős mértékben hozzájárultak a hiány keletkezéséhez.

Sajnos, így van. Ha az emberek picit tudatosabban állnának hozzá és teljesítenék a törvényből adódó kötelességüket, most nem beszélnénk erről. Hangsúlyozom, nem mankóról van szó, mert akkor azt jelentené, hogy rosszul fektettük volna be a pénz, s ez idézte volna elő a bevétel kiesést, de erről szó sincs. Egyrészt tehát az adóilletékek befizetésének elmulasztása is hozzájárult a hiányhoz.

Ott tartunk azonban, hogy a világválság lassan az egyszerű emberek életébe is begyűrűződik. Gútán jelentős számú munkanélküli van, a legutóbbi információk szerint a számuk meghaladja az ezret. Hogyan képes a város mérsékelni az állástalanok számának növekedését?

Nagyon nehezen, mivel sajnos a külföldi befektetők elmaradoznak, s a belföldi vállalkozóknál is tapasztalható némi visszafogottság. Ám azért akadnak befektetők. A város ipari zónájában, az egykori babetta-gyár területére, egy holland cég érkezett, ami 70 embert, főleg hegesztőket foglalkoztat. Emellett a város is segítséget nyújt atekintetben, hogy nagyon sok embert alkalmaz, s nemcsak az iskolai intézményekben, hanem egyes vállalatainknál, a városi hivatalban, valamint jelentős számú, mintegy hetven embert szerződtettünk a közhasznú munkák terén. Ez utóbbiak fizetését java részben a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal járási kirendeltsége finanszírozza. Az árvízvédelmi munkákra tíz embert vettünk fel. (Az árvízvédelmi bizottság és csoport munkájáról ITT olvashatnak)

03Fénykép logoval 1024x768 150dpi

Bírálat éri a város vezetését, hogy nem kellőképpen támogatja a kisvállalkozókat.

Mindig megpróbáljuk valamivel támogatni a kisvállalkozókat is. Az önkormányzat legutóbbi ülésén éppen erről tárgyaltunk. Öt kérvény érkezett hozzánk, és mindnek eleget tettünk.

Milyen lehetőségek vannak a munkahelyteremtésre?

Maga a város sajnos nem tud munkahelyeket teremteni. Nem is elsődleges kötelezettsége. Annyit tudunk tenni, hogy megpróbáljuk idecsalogatni a vállalkozókat és kedvező lehetőségeket biztosítani a számukra. Azt tapasztalom, hogy az utóbbi időben visszaesett a vállalkozói kedv, bátortalanok a befektetők. Ismerjük a munkanélküliség kiváltó okait. Sokan elvesztették az állásukat a komáromi hajógyárban, emellett a gútai Kromberg & Schubert vállalat korábban 3 ezer embernek adott munkát, ma csupán töredéke, mintegy hétszázan dolgoznak a kábelgyárban. Ezt sem a polgármester, sem pedig az önkormányzat nem tudja befolyásolni, mivel sajnálatos módon jelentős mértékben kötődünk a német autóiparra.

Mindezek tükrében viszont vannak érdeklődő cégek is. Nagy visszhangja volt az 500 munkahelyet kínáló holland Yssel cég Gúta kataszterében való letelepedési szándékának. Eltelt néhány hónap és semmi sem történik. Mi ennek az oka? Nem elég vonzó a város?

Nem mondanám, mivel ha megtelepedtek volna Komáromban, Párkányban vagy akár Pozsony környékén, akkor azt mondanám, csatát veszítettünk, mert rosszabb feltételeket biztosítottunk volna, vagy drágábban kínáltuk volna a területet. Nem ez történt. Sehol sem telepedtek le. A gond az, hogy jelenleg Szlovákia csupán az autógyártók felé közelít.

Gútán azonban nem lehet autógyárat építeni!

Igen. Gúta mindig is egy jelentős mezőgazdasági termelői bázissal rendelkezett. De művileg erősen visszaszorították a termelést. Nemcsak Szlovákiában, de Magyarországon és Európa szinte mindegyik agrárállamban. Csak egy példát említenék: ma Szlovákia a mezőgazdasági termékek kétharmadát külföldről importálja. Miközben régebben Gútán, Marcelházán és Naszvadon hatalmas tételekben termeltünk szinte mindent. Rendkívül súlyos most a mezőgazdaság helyzete.

04Fénykép logoval 1024x768 150dpi

Mégis mit lehet tenni?

Sajnos, nem sokat. Tavaly, abban a nehéz gazdasági évben, Gútán a talaj- és esővíz általi áradások okoztak gondot a mezőgazdászoknak, akiknek több hektárnyi terményük tönkrement a várostól bérelt földjeiken. A károkat enyhítendő 20-, 30- illetve 50 százalékot elengedtünk a termőföld bérleti díjából. Összességében ez több tízezer eurós összeg. Mi ezzel az engedménnyel támogattuk-segítettük őket, hogy ne számolják fel a vállalkozásukat, maradjanak talpon, és idén vágjanak bele újra. Hiszen legalább a szezonmunkákra, tavasztól őszig embereket alkalmaznak.

Milyen megoldások vannak még? Sokan beszélnek az ipari zóna kihasználásának lehetőségeiről.

Továbbra is van ott a városnak eladó területe. Még mindig él az a tervünk, hogy megépül a bioetanol-gyár, s nagyon szeretnénk, ha négy hektáron egy jelentős vegyiüzem lenne. Ezen kívül voltak nálunk érdeklődők: egy holland konzervgyár, egy szlovákiai húsfeldolgozó, és még sorolhatnám. Sajnos azonban hiányzik a megfelelő vállalkozói kedv. Az infrastruktúra adott, csupán a befektetők bátorsága hiányzik. Lesz azért némi előrelépés. A gútai Sledge kft. hulladékfeldolgozó vállalat Gútára helyezi a teljes gyártását. Szenyicáról hozzák a gépsorokat, a város több száz négyzetméterű területet biztosít a számukra. Előreláthatóan 30-40 embert fognak alkalmazni. Ez már egy konkrét dolog, ők már biztos, Gútán fognak vállalkozni. A város háztartásainak zöme megérti, és tevékenyen bekapcsolódik a válogatott hulladékgyűjtésbe.

 

-folytatjuk-

 

Borka Roland

Fűri Gábor felvételei

Toolbox
  • Menu
  • Menu
  • Menu
  • Menu
Legolvasottabb