Testvéries múltidézés a gútai árvíz emlékünnepségén

Üdvözöljük Gútán!
2017. december 12. kedd, Gabriella

Testvéries múltidézés a gútai árvíz emlékünnepségén

2015.07.03 / 15:00
A duna árvíz ötvenedik évfordulóján Gútán a városhoz köthető települések vezetőivel közösen emlékeztek a természeti katasztrófára és az utána következő páratlan összefogásra, aminek köszönhetően az akkori csehszlovákia legnagyobb faluja 1967-ben város rangot kapott.

A városi hivatal nagy üléstermében pénteken tartott ünnepi önkormányzati ülésen Gúta, Kisbér, Pitvaros, Medgyesegyháza, Mezőberény és Galgaguta képviselete felidézte a városhoz köthető emlékeit és a jövőbeli együttműködés lehetőségéről beszéltek.

Horváth Árpád, Gúta polgármestere Angyal Béla, önkormányzati képviselő témába vágó kötetéből olvasott fel néhány gondolatot, kiemelve, hogy a gútaiak baráti találkozásokkor, családi összejövetelekkor mindig szóba kerül az 1965-ös árvíz, amely alapjaiban változtatta meg a település arculatát. „Ahogy a könyv szerzője is utal rá, a mai napig a víz előtti és víz utáni eseményekről beszélünk.” – mondta Horváth.

Radó Tibor, Pitvaros polgármestere nagyon nagy fájdalomnak és sokknak nevezte a gútai árvizet, majd személyes emléket osztott meg a hallgatósággal. „A gútaiak és a csallóközi emberek lelke beleivódott az itteni földbe, és ebből a közegből soha nem lehet őket kiszakítani. Soha nem felejtik el, honnan is származnak. Ilyenek a pitvarosi emberek is. És bár én már Pitvaroson születtem, de édesanyám révén érzem, hogy minden ideköt.” – mondta beszédében Radó.

Medgyesegyháza polgármestere, Nagy Béla György beszédében családi vonatkozásban felidézte gútai emlékeit és bár tragédiáról szólt, ám az újjáépítést követő fellendülést örömmel nyugtázta.  „Láttam a tragédiát, a pusztulást, a megsemmisült utcákat, tereket, házakat, de ezt követően láttam a megújhodást, a fejlődést, a dinamizmust, amik egyébként Önöknek, az Önök elődeinek-őseinek köszönhetőek. Ez az aktív akarat egy gyönyörű, élhető várost hozott létre.” – fogalmazott Nagy.

Kisbér polgármestere, Sinkovicz Zoltán, városa polgárainak együttérzését valamint az újrakezdéssel kapcsolatos elismerésüket tolmácsolta, valamint gratulációját fejezte ki a napjainkban tapasztalt fejlődést illetően.

Siklósi István, Mezőberény polgármester a testvérvárosi kapocsról szólt, nemcsak a környezeti hasonlóság és az árvízzel való dacolás köti össze a két települést, hanem kapcsolódási pont a két városba végbement lakosságcsere is.

Rövid beszédében Galgaguta település első embere, Agócs Gábor bemutatta szlovák nemzetiségű községét, amelyet jelenleg 630 ember lakja. Először járt Gútán és reményét fejezte ki, hogy a kialakult jó kapcsolatot a továbbiakban is ápolni fogja a két település.

Tóth Imre Gúta korábbi polgármestere elmesélte meglátásait-élményeit a fél évszázaddal ezelőtti nagy pusztítású árvízről és kiemelte azt az egész országos összefogást, ami a párját ritkította. „Mit adott Csallóköz az országnak? Az akkori csehszlovák kormány egy felmérést tett közzé, ami megtalálható Lángos úr archívumában. Felmérték, hogy az ország mely részén éltek a legnagyobb hazafiak. Nem másutt, mint Csallóközben. Ezt adtuk anno az országnak.” – mondta Tóth.

Árgyusi Imre, egykori polgármester, jelenlegi képviselő, szólt az árvízzel kapcsolatos emlékeiről, tevékenységéről és jövőbeli kívánságait is megfogalmazta. Emlékeinek visszaidézésékor többször meg-megcsuklott a hangja. Beszédében méltatta az árvízvédelmi tevékenységeket, majd a katasztrófa utáni jelentős összefogást dicsérte. Árgyusi felolvasott egy rövid cikket az akkori sajtóból, hogy ezzel is érzékeltesse az árvízi közhangulatot. „Ez azt jelenti, hogy Gútát a természeti csapás elpusztította. De csak gondolatban, mert gyakorlatban Gúta feltámadt.” – mondta Árgyusi.  

Borka Roland

A szerző felvételei

Kapcsolódó cikkek
Toolbox
  • Menu
  • Menu
  • Menu
  • Menu
Legolvasottabb