Harminc éves a Gútai Búcsú és Vásár

Üdvözöljük Gútán!
2017. augusztus 23. szerda, Bence

Harminc éves a Gútai Búcsú és Vásár

2014.08.05 / 11:27
Rendezett körülmények között folyik immár három évtizede a Gútai Búcsú és Vásár, ami az egykori mezőváros régmúltra visszatekintő hagyományaira épül.

Rendezett körülmények között folyik immár három évtizede a Gútai Búcsú és Vásár, ami az egykori mezőváros régmúltra visszatekintő hagyományaira épül.

Keletkezéséről és viszonylagos lefolyásáról találni néhány információt a Csehszlovák Magyar Néprajzi Társaság által 1992-ben kiadott Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében című kötetben. A kiadvány az A megtermelt javak cseréje című, Liszka József által összeállított, fejezetben azt írja: Gútán évente négy országos kirakodó- és állatvásárt tartottak. ... Ezek megrendezésére tehát nagyjából negyedévenként került sor, első, 1851-es adatunktól kezdve a vásároknak a 2. világháborút követő években való megszűnéséig megegyező időpontokban: 1. Újévi vásár, 2. Tavaszi vásár, 3. Kaszavásár, László napja hetében, 4. Baromvásár, Máté napja hetében. Megjegyezendő, hogy egy 1857-es adat szerint a vásárok a következő időpontokban kerültek megrendezésre: január elsején, húsvét előtti második vasárnap, június 26-án és szeptember 21-én. „Egy-egy kirakodóvásáron 50-60 sátrat is össze lehetett számlálni, s ezen kívül a kevesebb portékát árusítók (pl.: mindenárusok, fazekasok, stb.) a sátrak között a földre rakodtak.“

A kötetben visszaemlékezésekre hivatkozva szerepel, hogy „a vásárnak nem volt mereven betartott rendje. Szinte csak csizmadiák, cipészek, ruhaárusok valamint cukrászok, borsoskások (mézeskalácsosok), lacikonyhák, kocsmák“ voltak. Megemlítik, hogy az országos kirakodó- és állatvásárokra messzi földről is érkeztek állatkereskedők, mint például Morvaországból és Árvából. Régi hagyomány tehát a búcsú és vásár, viszonylag spontán keletkezett, lényegében a szükség hozta. Ahogyan a múlt század nyolcvanas éveiben is egyre-másra terjedt ez a szokás a gútaiak körében, mígnem egy napon a városi vezetés úgy határozott: rendezett formát adnak a vásároknak. Így jött létre az augusztus közepén tartandó gútai búcsú és vásár.

Az újkori tradíció bevezetésének körülményeiről Tóth Imrénél, az akkori Helyi Nemzeti Bizottság elnökénél érdeklődtünk. Akkoriban zavartak a gútai búcsúk méltaltan lefolyásai. Hiányoztak a gyermekek számára a játékokat árusító standok, csupán néhány stand volt, kétes termékekkel. Sok ember a hagyományokat szerette volna ápolni, azonban az állam nem fordított rá kellő figyelmet. Ezért aztán a Helyi Nemzeti Bizottságban összedugtuk a fejünket és a búcsú méltóképpeni megtartásának megoldásán gondolkodtunk.“ – meséli Tóth Imre. Hozzáteszi, hogy Gúta környékén már rendeztek hagyományos vásárokat, mint például a párkányi, komáromi vagy a lévai, ám ezek mindegyikét ősszel tartották.

Az első Gútai Búcsú és Vásár részletes tervének elkészítése után az illetékes állami szervvel elfogadtatták a szervezési rendet. A dátumot illetően előzőleg egyeztettek  a helyi katolikus atyával, Berkes Imrével, s a Nagyboldogasszony, azaz Mária-mennybemenetele ünnepnapjához, ami augusztus 15-ére esik, igazíttatták a búcsú és vásár időpontját. Azóta mindig ezen ünnepnaphoz kötik a gútai búcsút. Azért a Nagyboldogasszonyhoz, mert azon kívül, hogy ez a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, Gúta védőszentje is. Összekötötték tehát a lelki és az anyagi világot, hiszen a vásárokban különféle érdekes portékát lehetett kapni.

A vásár célja az volt, hogy a város lakosai a jelzett napokon kikapcsolódhassanak, szórakozhassanak és olyan termékeket vásároljanak, amiket akkoriban nem lehetett a boltokban kapni. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy megszólítottuk azokat a nagy bevásárló egységeket, amelyek a járás határain kívül voltak, mint például az akkori rövidáru, drogéria, háztartási cikkek, cipő, éttermek és természetesen a gyermekek számára szórakoztató parkok, valamint cirkusz. Emlékszem, hogy az első gútai búcsúra alaposan készültünk és a többi évfolyamokat már csak finomítottuk.“ – emlékezik Tóth Imre. Elmondja, hogy az első évfolyamok érdekesek és vonzóak voltak, főleg a környékbeli városok és falvak lakosai számára. „Emlékszek arra is, hogy a parkolók tele voltak gépjárművekkel és az autók a Jánošík étterem előtt is álltak, mivel az akkori Pionír utca (ma Palkovich utca) a személygépkocsik számára parkolónak volt fenntartva. Szükséges megjegyezni, hogy abban az időben nem sok ember tulajdonában volt gépjármű. Nem úgy, mint napjainkban.“ – fogalmazott az egykori Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, később Gúta polgármestere. A búcsúban szokás volt vásárfiát lőni a lövöldében, ami a szórakoztató park részeként vonzotta a látogatókat. Bár a mai viszonyokhoz képest gyér volt a választék, hiszen egy hullámvasút, körhinta és hajóhinta valamint műanyag lovas hinta és néhány lövölde volt a kínálatban, mégis hosszú évekig nyaranta tudta szórakoztatni az embereket, ugyanis csak és kizárólag ekkor tudtak ennek a szórakozási módnak hódolni.

A vásárban tehát olyan termékekkel találkozott a vásárlóközönség, amellyel hétköznap a boltban nem. Tipikus vásári termékek voltak a Tuzex-es nyugati holmik külön kuponokra vásárolva, vagy éppen a vattacukor, de akár a színes és cukrozott rágógumik, lufik, csecsebecsék, de a Babetta cég is itt mutatta be motorkerékpárjait. Ugyanakkor híresen népszerű volt a gútai görögdinnye is, ami ekkorra érett be és nagy tételben vásárolták a búcsúban az emberek.

Szórakozni pedig a kocsmákban és egyéb helyeken lehetett. Legnagyobb nézőszám a valamikori Vág Hotel (Ma Leonor Szálló) udvarán volt tapasztalható, ahol elsősorban gútai, vagy pozsonyi művészek-előadók-lemezlovasok szolgáltatták a talpalávalót. Ezek a bulik elhatároltan fizetősek voltak, éjfél után azonban terítésmentes volt a belépő, bárki szórakozhatott.

Több évig lényegében ugyanaz a kínált portéka volt a vásárban, és a szórakozási lehetőség is adott volt. Változást az 1989-es bársonyos forradalom keretében véghez vitt rendszerváltás hozott, aminek hatása érezhető volt a gútai búcsún is. Miután megnyíltak a határok, az országot először a nyugati holmik lepték el, majd pedig a keletről, elsősorban Vietnamból jövő kereskedők olcsó árúi kerültek a standokra. Mivel aránylag szabad volt az embermozgás a határon túlra is, megnövekedett az emberek igénye a változatosabb szórakozás lehetőségekre a gútai búcsú és vásáron.

Tóth Imre elárulta, számára úgy rémlik, ő javasolta Mahor Mihálynak, hogy a nemzetközi kézilabdatornát éppen a gútai búcsú és vásár ideje alatt rendezzék, hogy még sokszínűbb legyen a műsor és megnövekedjen a programfolyam látogatottsága. A kulturális akciókon kívül tehát sportrendezvényekkel is változatosabbá tették a programot, a kézilabdatorna mellett futballmérkőzések és 2008-tól utcai kosárlabdajáték is része a műsornak.

Külön látogatottsági mérés ugyan nem áll rendelkezésre, azonban hozzávetőleges számok azért ismertek, hogy átlagosan 2-3 ezer ember tesz látogatást a háromnapos akción.

Ugrásszerű programszínesítés a kétezres évektől számítható, ekkor kezdtek mozgolódni egyes magánemberek, akik polgári társulásokat hoztak létre, és évközben is szórakoztató rendezvényekkel készültek a gútaiak számára.

Évről évre változatosabb programfolyammal várják a gútaiakat és a Gútára látogatókat. Nemcsak a programok bővülnek, de a rendezvények több helyszínen is zajlanak. Míg kezdetben elsősorban Gúta központjára idomult a búcsú, az évek előrehaladtával egyre tágult ez a kör. Már nemcsak a központ, de a város külterületei, mint a vízimalom térsége, a békavár, a Csergő-halastó vagy éppen a különféle sportlétesítmények illetve a központhoz közeli utcák, is helyszínként szolgálnak.

2004-ben hagyományteremtő céllal rendezte meg a Szlovákiai Pékek és Cukrászok Céhe az Új Kenyér Ünnepét, amelyen szlovákiai és magyarországi péküzemek termékeit lehetett megkóstólni. Abban az évben Havetta Károly és Šáli Iván ötletéből megépült a hagyományos szabadtéri kemence, amely a Pékek testvériségének kemencéje nevet kapta. Hatalmas népsereg vett részt ezen a nem mindennapi akción, messzi földről érkeztek érdeklődők.

Az egész gútai búcsú és vásárra jellemző a nemzetköziség, hiszen még tengerentúli látogatói is vannak. A gútaiak életébe olyannyira beépült ez a búcsú, hogy sokak éppen annak megrendezésére időzítik éves szabadságukat, és egyes magáncégek a búcsú előtt utalják át munkavállalóiknak a fizetést, hogy vásárfiát vehessenek a búcsúban. Politikusok, ismert színművészek és énekesek, olimpiai érmes sportolók is tiszteletüket teszik a rendezvényeken. Találkozhattunk Mikuláš Dzurinda miniszterelnökkel, Bugár Béla és Berényi Miklós pártelnökökkel, és egyéb más közéleti személyiségekkel, akik rendre megjelennek a háromnapos gútai búcsú és vásáron. Gúta testvértelepüléseinek vezetői és lakói – részint egykori gútaiak – is részt vesznek. Mezőberény, Kisbér, Pitvaros, Medgyesegyháza valamint újabban Galgaguta település is a vendégek listáján szerepel.

Népünnepélyi mivoltát némiképpen árnyalja a 2008-ban bevezetett koncerthétvége, amelyen nagynevű előadók és zenekarok tartanak egész estés koncerteket. Fellépett már a 100 Folk Celsius, a Bikini, a Neoton Família, az R-GO, a Magna Cum Laude, Demjén Ferenc, Apostol, Deák Bill Gyula, vagy éppen a Karthago, az Ismerős Arcok, a Kormorán, a Histórai és a Folk Error is. Korábban részt vett a rendezvényen Sasvári Sándor, vagy éppen R. Kárpáty Péter valamint a Barátok Közt című népszerű szappanopera több szereplője.

Gútaiak és környékbeliek egyaránt előszeretettel látogatják a rendezett körülmények között immár három évtizede zajló gútai búcsú és vásár látványosságait. Talán kevesen tudják, de 2006-ban éppen e hagyományból vált ki a Gútai Napok elnevezésű egészhónapos októberi kulturális és színházi rendezvény, amely Gúta várossá nyilvánításának évfordulójához köthető.

Végezetül pedig álljon itt egy nagyrabecsült gútai tanító, Juhász Árpád egyik ars poeticája, amit 1994 augusztus keltezési írásában a következőképpen fogalmazott meg: „elvész az a nép, amely elfordul múltjától és kallódni hagyja annak értékeit.“

Remélhetően, még hosszú évekig folytatódik az 1984-ben rendezett körülmények között újraindított Gútai Búcsú és Vásár.

Borka Roland

A szerző felvételei

Gútai Búcsú és Vásár: 2004, 2005

 

Toolbox
  • Menu
  • Menu
  • Menu
  • Menu
Legolvasottabb