IV.BÉLA király 1268-ban megerősíti Valter budai comest Komárom birtokában. A Valter comesnek kiadott oklevelet, melyben benne van a komáromi vár egész határjárása, Komárom Nagy Diplomájának mondjuk. Ebben az oklevélben van említve elöször Gúta "ostea venit ad aliam piscinam, Labuantow nominatam, cuius pars vna pertinet ad predictam villan BOGHA , altera vero pars spectat ad villam GUTA, que est archiepiscopi Strigon” Ezután egy más Labuantho  (Lábványtó) nevű halastóhoz ér, melynek fele BOGHA helységhez, másik fele Guta, az esztergomi érsek helységéhez tartozott.

Knauz Ferdinandus - Monumenta Ecclesiae StrigoniensisI.Kötet 550-ik oldaltól az 560-ig. Az oklevél száma 721.

Magyarázat IV Béla 1268-iki okleveléhez:

IX Villa Bogha

   A várbirtokhoz tartózó további helység határai kővetkezők. Délfelöl: Molunhel /Malomhely?/ nevű helyen kezdődnek és éjszakfelé Gyullér /azaz Gellér, lásd már előbb említve/helység Holm/Halom/ nevű földet éri s egy más földet, mely Bogha-Oza-nak /azaz Bogha vagy Bogyaháza/ neveztetik. Innét egy szögbe vonul vissza a határ, mely szinte Oza-nak /háza?/ mondatik, hol nádas mocsárba tér s egy szögleten átmegy, mely Aprouseyl /azaz Aproszil-nek/ mondatik. Innét Magla nevű helyre jön, mely Boghához tartozik. Másfelöl Kathpan nemzetségbeli Chene földje áll. Azután visszatér egy közös Semlukus nevű halastóhoz /communis piscina Semlekus, talán Semleköz, Semleges?/. Ezután egy más Labuantho /Lábványtó/ nevű halastóhoz ér. /Ezen Labvantho is neveztetik itt a fönebb idézett 1252 okiratban 305 lapon/. Melynek fele Bogha helységhez, másik fele Guta, az esztergomi érsek helységéhez tartozott /Gutta jelenben mezőváros Alsó-Csallóközben, látható a térképen. Okiratilag mint érseki birtok előjön szinte Cod.Dipl.IX.1.7o9/. Keletnek térve Lugur fűzfához jön, hol közös határjel állott. Innét átmegy Dudvág vizéig, mely fele részében Bogha helységhez, más felében pedig az előbb említett Chene vagy Csene nevű birtokhoz tartozik.
   Hogy ezen villa Bogha alatt a mai alsó-csallóközi Bogya nevű helységnek egyike értetik, kétségtelen. Ily két helységet Vár-Bogyát és Nemes Bogyát találunk közönségesen a térképen Gellér közelében egymás mellett. Fényes Magyarorsz.I.141/ ezenkivül mellettök Lak-Bogya nevű pusztát is tud. Melyik már ezek közül az itt leírt, azt úgylátszik Vár-Bogya neve is jelenti, mely azért neveztetett valószinűleg így megkülönböztetésül a többitől, mert a várhoz tartózó birtok volt. A határ-leírásban nevezett Bogyaháza volna azután Nemes Bogya vagy inkább Lak Bogyának veendő, miután az utóbbival úgy is egyértelmű név. Ámbár még egy más helyet is nevez határjárásunk, mely szinte Ozu azaz házának neveztetett és Bogya közelében volt, és ha ez nem volna ismét inkább a Bogya közelében álló mai Aszód nevű pusztára veendő úgy a három, külön nevű Bogya helyet világosan kijelölve bírnók határleírásunkban.
   /Nem tudom vajjon a Bogya helység határhelyei közt nevezett Aprouscyl azaz Aproszil nem a mai Bogya fölött fekvő Szilas helység helyeül vehetö-e/.

Magyar Múzeum, Nyolcadik folyam, első kötet, Magyarország XIII századi helyirata és földrajzához - Ipolyi Arnoldtól II rész.