A hősök emlékművének felszentelése - 1938. június 29.

Hatalmas tömegünnepélyt rendezett Gúta község magyarsága Péter-Pál napján, abból az alkalomból, hogy a hősi emlékmű elkészült s ünnepélyesen felszentelték. Az ünnepélyen, hozzávetőleges számítás szerint tízezer ember jelent meg s áldozott az elesett magyarhősök emlékének. Guta község, Szlovákia legnagyobb magyar faluja, pompás emlékművet állíttatott a kat. templom előtt a világháborúban elesett gútai hősök emlékére. A szobor Riegele pozsonyi szobrászművész szép alkotása. A nagyszabású programm reggel öt órakor kezdődött s a késő esti órákig tartott, magán viselve a gondos, jól előkészített rendezés jegyeit. Az ünnepély hajnali harangszóval kezdődött, majd félhatkor lovas hírnökök hívták ünnepélyre a lakosságot. Reggel két ízben tartottak csendes misét a katolikus templomban, nyolc órakor a tűzoltóság sorakozott a szobornál, a szoborszentelés nagy ünnepélye kilenc órakor kezdődött. Végeláthatatlan sorokban vonult föl a gútai magyarság, hogy a hősök emléke előtt tisztelegjen.

A hadiárvák, hadiözvegyek, rokkantak mentek elől, megható látványként, utánuk következtek azok, akik a háborúban részt vettek. Ilyen felvonuláskor tűnik ki, mennyi vért veszített a magyarság a világháborúban s mennyien vettek részt a harcokban, megjelentek száma tízezerre lehető. Az emlékműnél Bognár Gergely szentszéki tanácsos, gútai plébános tartott megható egyházi beszédet, majd Kocsis Károly, a komáromi bencés főgimnázium tanára mondott szívhezszóló, nagyhatású emlékbeszédet, méltatva az elesett hősöket. Bognár Gergely felszentelte a szobrot s átadta a község elöljáróságának gondozásra. Ezután a szobor megkoszorúzása következett. Az ünnepség befejező része Szénási Lajos piarista tanárjelölt, újmisésnek, a község szültének primiciája volt, tábori mise keretében. Az újmisés pap egyik tanára tartotta a szentbeszédet. Délután két órakor az ifjúság vonult ki a hősök emlékszobrához, majd litánia után délutáni ünnepély következett.

A Róm. Kat. Egyházi Énekkar énekelt, utána Csery István ekeli esperes és Kiráy József csicsói, kerületi esperes mondott igen szép, hatásos beszédeket az ifjúsághoz. A szobor előtti ünnepség végeztével a kat. ifjúság a kat. iskola udvarára vonult, ahol a műsor folytatódott. Boross Béla: »A névtelenek« című versét szavalta a rk. leányiskola szavalókórusa, azonkívül elszavalt két háborús vonatkozású verset a kórus. Este a polgári iskola tornatermében igen nagyszámú közönség előtt folyt le a záróünnepség. Az Egyházi Énekkar éneke után dr. Borka Géza mondott szépen felépített, lendületes alkalmi beszédet a magyarság évszázados áldozatairól Európa védelmében, majd ugyancsak Borka Géza alkalmi költeményét szavalta Forró Imre. A gútai zeneegylet, a polgári iskola növendékeinek szavalókórusa, az egyházi énekkar, gyermekszavalók tették teljessé s gazdaggá a műsort. Az egész napon át tartott ünnepség minden részletében kitűnően sikerült, gondos rendezésről tanúskodott. A rendezésben Borka Anna tanárnő és Molnár József igazgató vettek irányító részt a tanítósággal s többi munkatársaikkal együtt.

Komáromi Lapok, 1938. július 2.

Szerkeszti: Sárközi János

( A képeken Bognár Gergely plébános és Borka Géza író, tanár)