Üdvözöljük Gútán!
2024. május 18. szombat, Erik
Szórványos felhőzet
6 °C
Szórványos felhőzet

Városunkról

Árvíz diákszemmel: Az árvíz borzalmai 1965-ben

1965. júniusában nagy sürgés-forgás volt egy kis faluban, Gútában. Mindenki a saját gyermekét vitte rokonokhoz. Nagymamám Ifjúságfalvára került. Az akkori gútai Vág-hotelban főztek a gyerekeknek, és onnét hordták az ebédet Ifjúságfalvára. Két hétig nem történt semmi. Mire hazajöttek a gyerekek, addigra már szólt a mikrofon, hogy: "aki tudja, hagyja el a házát".

Diákok is a gútai árvízre emlékeztek

Irodalmi pályázat keretében idézték fel az 1965-ös árvízi hangulatot a gútai diákok. Az Azért a víz az úr! elnevezésű pályázatra tizenöt pályamű érkezett, amelyek ünnepélyes kiértékelésére az árvízi emléknapok keretében tartott önkormányzati ülésen, számos polgármester jelenlétében, került sor.

Menekültként éltek az árvízkárosultak

Jajveszékelés, óbégatás, hangos zokogás hallatszott azon a napon, amikor Gútára beérkezett az emberemlékezet óta nem látott árvíz 1965-ben. Olyannyira mély nyomott hagyott ez a lakosok emlékezetében, hogy a közbeszédben elterjedt a „víz előtt, víz után” megfogalmazás.

Amit elvitt az árvíz, visszahozta az összefogás

Rémálomszerű volt, ahogy a nagy ár nemcsak elérte Gútát, de kérlelhetetlenül és feltartóztathatatlanul hömpölygött és tört utat magának. Azon a bizonyos június 25-i éjszakán senki sem hajtotta álomra a fejét, hiszen az ár csendben pusztított, kúszva, akár az alattomos kígyó, úgy falta fel áldozatát, és borított el mindent, ami az útjába került. 1965 nyarán soha nem látott árvíz a teljes akkori Gútát temette hullámsírba.