Zeneterápiát tartottak a templomban

Igéző furulyaszó hallatszott a gútai Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplomban, ahol a helyi művészeti alapiskola továbbképzős diákjai és pedagógusai valamint meghívott művészek adtak hangversenyt. Az élményszámba menő koncerten igazán remekbeszabott előadásokat hallhatott a közönség. Paszmár János, a gútai művészeti alapiskola igazgatója konferansziéként kalauzolta a hallgatókat.

Változatos és populárisnak ható értékes szerzemények váltották egymást, felkeltve a hallgatóság érdeklődését. A bő egy órás koncerten nagybarokk és a XX.századi furulyairodalom remekművei hangoztak el. Sermisy és Sandrin örökbecsű műveivel Katarína Dučai, Kandik Réka és Rigó Orsolya hozták hangulatba az igényes muzsikára vevő közönséget. Nagy István csörgő-dobos debütálása igazi meglepetésnek számított.

A gútai művészeti alapiskola igényessége érhető tetten, és biztos kézzel válogatták az egyes szerzeményeket, amelyek kiválóan illeszkedtek egymásba, s a templom semmihez se hasonlítható, meghitt hangulatot keltő akusztikája nagyban hozzájárult az előadott művek élvezetéhez. Színvonalas és precízen szerkesztett koncertet adtak a tehetséges művészek.

Varga Emília a gútai művészeti iskola végzős növendéke Kodály Zoltán Körtéfa című népdalfeldolgozását illetve Edvard Grieg egyik dalát adta elő kellő átéléssel. Zongorán Nagy István kísérte. Következett Kandik Réka és Rigó Orsolya furulyaduója, amit öröm volt hallgatni. Patrik Čerňanský pedig édesapja, a híres ’Čeku’ örökségét viszi tovább, az ő előadásában hallhattuk Beethoven Májusi dal című szerzeményét, igazán elbűvölő volt az érzelmek hiteles és megkapó előadásmódja.

Nagy Viktória a világzenei tételben a magyar népzene szakavatott ismerőjének Havasi Balázsnak Vihar című zongorajátékának előadásával elvarázsolta a hallgatóságot, ügyesen váltakoztatta a forte, mezzoforte és piano dinamikákat.

A zenei irányvonalba remekül illeszkedett Hans Joachim Teschner Rózsák illata című furulyakvartetje, amely lélekre ható minőségében egészen más dimenzióba repítette a közönséget. Kétségkívül azonban a művészeti alapiskola egyik kimagaslóan tehetséges egykori diákja, Tokár István játéka vonzotta a legtöbb elismerést. Nemcsak magávalragadó előadásmódját csillogtatta meg ez a jelenleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem hallgatója, hanem a pozsonyi konzervatórium zenepedagógusával, a nemzetközileg is elismert furulyaművésszel, Katarína Dučaival közös játéka kellően fokozták a hangulatot. Tokár saját szerzeményét is elhozta a koncertre, amelyen Dučai szólaltatta meg a technikailag igazán igényes művet.

A végére pedig egy igazi zenei csemegét tartogattak a szervezők. Vivaldi a-mol triószonátája fagottra és basszusfurulyájára mintha kifejezetten az ilyen típusú koncertek zárórészére íródott volna, ami feltette az i-re a pontot.

Láthatóan a gútai művészeti alapiskolának van miből válogatnia a kisvároshoz képest nagyszámú gazdag tehetséggel bíró növendékekből. A hangverseny bár egy tanévvégi művészeti mustra az elért eredmények alapján, mégis bátran ajánlható a klasszikus zene iránt kevésbé érdeklődő közönség számára terápiaként a hétköznapok zaklatottsága által kiváltott hangulat ellen.

Borka Roland

A szerző felvételei