Vasárnapi útravaló- A jól zörgetés titka

Egyszer egy körzeti rendelőben vártam a soromra, amikor egy elegánsan öltözött hölgy érkezett. Idegesen topogott az ajtó előtt, majd kétszer bekopogott, pár pillanatig várt, nem nyílt az ajtó, sarkon fordult és elment. Jó egy perc múlva kinyílt az ajtó, egy fehér köpenyes hölgy körülnézett, azután becsukta az ajtót. Ha csak egy kicsit vár, esetleg bemehetett volna. Ahogy ott tovább ülök, látom, hogy jön egy fehér köpenyes nő, nagyon határozottan hármat kopogtat és vár. Ő is várt, nem is keveset, de tudta, hogy az ajtó ki fog nyílni. Ki is nyílt, bement, és pár perc múlva iratokkal és kémcsövekkel ment el.

Egyszerre megértettem, milyen másképpen kopog az, aki “otthon van”. Tudja, hogy az ajtó rövidesen kinyílik. Az előbbi hölgy azért kopogott, mert neki volt valamire szüksége, talán egy receptet akart. Az, aki tudta hogyan kell kopogni és tudott várni, az szolgálat közben kopogott.-
-Milyen más úgy kopogni, hogy “Engedj be Uram, és bízz rám valamit, én megcsinálom!”

Nem hiszek azoknak, akik azt mondják, hogy Isten nem felel az imádságukra. Ők, amikor választ várva imádkoztak, a szívük mélyén, vagy az Igében, vagy igehirdetésben hallották ugyan a feleletet, de az a válasz nem az volt, amire ők vártak. …. Amikor Isten nem arra válaszol, amit kérünk, akkor úgy teszünk, mintha nem válaszolt volna.

Mert mi mindig görcsösen ahhoz ragaszkodunk, amit hallani akarunk. A zörgetőnek, aki tud várni, és kész elfogadni Istentől azt, amit rábíz, annak Isten megnyitja azt a titkos ajtót, amin zörget. Hiszen Ady Endrének is megnyitotta!- Idős lelkésztársam mondta, hogy ő vitte Ady Endrének az utolsó Úrvacsorát, és az éjjeli szekrényén egy rongyosra olvasott Újtestamentumot talált. Az igazán zörgetőnek megnyittatik.

Forrás: foplebania.hu

Fotó: wikipédia/pixabay