Nemzeti jelképeink fémbe öntve – Gútán látható a Szent Korona és az Országház másolata

 Hogyan készült a Szent Korona és az Országház másolata, és mennyire pontosak ezek a munkák?

A Szent Koronát a lehető legnagyobb pontossággal igyekeztem elkészíteni. Milliméterekre, sőt tizedmilliméterekre pontosan másoltam le, még a hibás részeket is. A kereszt dőlésszöge, az arányok és a díszítések mind megfelelnek a történeti és mérnöki felméréseknek. Teljesen az eredetivel megegyezőt sosem lehet alkotni, de törekedni lehet rá. A munka inkább lakatosmunka volt, nem kovácsolás, hiszen csak kevés eleme igényelt hőkezelést. Az Országház másolata szintén fémből készült, ott leginkább a kupolát akartam szemléltetni, a többi részben már van egy kis művészi szabadság is.

 Mi motiválta Önt arra, hogy elkészítse a magyar történelemnek ezeket a meghatározó szimbólumait?

 Mindig is szerettem a történelmet, és magyar emberként fontosnak tartom a nemzeti jelképek tiszteletét. A Szent Korona különösen közel áll hozzám, főleg mióta 1978-ban hazahozták az Egyesült Államokból. Akkoriban még kevés információ volt róla, a közvélemény sem sokat tudott a pontos állapotáról. Akkor kezdett vele igazán foglalkozni a szélesebb közvélemény, addig nem nagyon beszéltek róla, legalábbis nyíltan nem.

Később azt éreztem, hogy az én szakmám – a díszműlakatos mesterség – alkalmas arra, hogy méltó másolatot készítsek, és ezzel hozzájáruljak ahhoz, hogy a jelkép szépségét bárki megcsodálhassa. A Covid-járvány alatt fogtam neki Taksonyfalván a műhelyemben, és 2020- ra készültem el vele. Az Országház másolatát pedig ugyanakkor azért készítettem el, mert az épület a magyar államiság egyik legfontosabb szimbóluma. Számomra ez a munka nemcsak szakmai kihívás volt, hanem tisztelgés a múltunk előtt, és lehetőség arra, hogy a következő generációk is megismerjék történelmi kincseinket. Én magyam ugyanis nagyon szeretem a magyar történelmet.

Az interjú készítése Gútán, a polgármesteri irodában zajlott, ahol Halász Béla polgármester látott vendégül bennünket. Őt arról kérdeztem, mit jelent a városnak, hogy ez a különleges kiállítás most itt látható.

Mindenképpen nagy megtiszteltetés, hogy ez a műalkotás itt lehet Gútán. Ez nem csupán a magyarságunk miatt fontos, hanem egy olyan érték, amely erősíti a város identitását és kultúráját. Nem is kizárólag a magyarságét, hiszen közös a múltunk, és a Szent Korona minden Kárpát-medencében élő nép közös kincse. Nagyon örülök annak, hogy a vásár ideje alatt ide látogatók is megcsodálhatják ezt a különleges munkát. A bemutató időzítése – éppen a Szent István-napi ünnepségek idején – különösen fontos, hiszen ezek a napok az összetartozásról és az egészséges nemzeti büszkeségről szólnak. Ez az alkotás pedig tökéletesen illeszkedik ehhez az üzenethez, és méltó emléket állít hazánk történelmének.  Ez az esemény még inkább felértékeli Gúta szellemi életét, és azt gondolom, hogy a város lakói és az idelátogatók egyaránt értékelni fogják ezt a lehetőséget.

A két magyar nemzeti szimbólum másolata Peczár Károly hivatalvezető-helyettes kezdeményezésére került Gútára. Miért érezte ezt fontosnak?

A Szent Korona olyan szimbólum, amely összefogja az egész magyarságot. Nem véletlenül nevezzük magunkat a „Szent Korona népének”. Azok számára, akik hisznek benne, ez a jelkép életük minden pillanatát végigkíséri, és megerősíti őket nemzeti öntudatuk vállalásában. Egyúttal az ezeréves magyar állami lét történelmi időkön átívelő bizonyítéka.

(sj)

Fotó: Kürti Emese