Színek világa – Jankovich Márta kiállítása Gútán

Az est zenei bevezetőjeként Manuel de Falla: Nocturno című művét hallhatta a közönség Németh Gabriel előadásában, amely finom és bensőséges hangulatot teremtett a rendezvényhez. A kiállítást Halász Béla, Gúta város polgármestere nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, milyen öröm számára, amikor a városban ilyen események születnek: „Mindig különleges érzés, amikor egy hazai művészt ünnepelhetünk. Hetven évnyi munka és életút, ami Jankovich Márta mögött áll, önmagában is csodálatra méltó. Az pedig, hogy évtizedeken át tanított, nevelte és segítette a gútai diákokat, külön elismerést érdemel.”

A polgármester hangsúlyozta, hogy Gútán számos tehetséges ember él, akikre méltán lehet büszke a város:
„Büszkének kell lennünk minden gútaira, aki letesz valamit az asztalra – különösen azokra, akik ezt kimagasló színvonalon teszik. Ahogy a ládán olvasható: „Istenem, adj erőt megőrizni őseink örökségét.” Ez a mondat tökéletesen kifejezi, mi a feladatunk a jövőben is: őrizni és továbbadni mindazt, amit hazai művészeink teremtenek. Ezek a mi gyökereink, amelyekre építhetünk.”

A rendezvényen Szabó Ilona, a Művészeti Alapiskola igazgatója is szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve Jankovich Márta sokéves pedagógusi munkásságát és a helyi művészetnevelésben betöltött meghatározó szerepét.

A kiállítás kurátora, Peczár Károly különleges betekintést nyújtott az alkotó világába és technikájába:
„Ma egy nagyszerű alkotót, Jankovich Mártát és egy különleges technikát – a zselatinlap monotípiát – ünnepeljük. Igen, jól hallják: zselatinlapot. A ma kiállított képek mindegyike Márta néni konyhájában főzött zselatinból készült. A képek egyetlen ecsetvonás nélkül születtek, mégis tele vannak színekkel, formákkal és érzésekkel.”

A kurátor bemutatta az alkotó életútját is:
„Jankovich Márta 1955-ben született, és már gyermekkorától érdeklődött a művészetek iránt. Tagja volt a helyi Művészeti Alapiskola első évfolyamának, ahol később 24 éven át tanította a diákokat. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában végezte textil szakon. 14 éven át dolgozott a Városi Művelődési Központban, ahol makramé szakkört vezetett, plakátokat és tablókat festett. Textil szakosként saját ruháit is megtervezi és megvarrja – a kreativitás a mindennapjainak része.”

Mint elmondta, Márta néni számára a természet nemcsak téma, hanem társ is: gyakran látni őt a Duna-parton, a malomnál vagy a park fái között, ahol tusrajzokat és akvarelleket készít. „Ő az a típus, aki ha valami új technikát lát, azonnal ki kell próbálnia. Az enkausztikától a selyemfestésen át most eljutott a zselatinlap monotípiáig – és ebből a kísérletből harminc kép született, köztük öt nagy méretű alkotás is. Ez már a nyolcadik kiállítása – Gútától Újváron és Pozsonyon át Pécsig mutatta be munkáit. Amikor vele beszélget az ember, ragyog, mosolyog, és a szeme csillog – mert minden porcikájában ott van a kreativitás. Ő az, aki nem tud nem alkotni.”

Peczár Károly hozzátette: „Márta néni méltó utódja Obonya Sándornak, akivel szoros barátságot ápolt. A természet szeretete, az alkotás öröme és a művészet iránti mély elkötelezettség köti össze őket.”

A kiállításmegnyitó záróakkordjaként a közönség Wolfgang Amadeus Mozart: Varázsfuvola – Papageno áriáját hallgathatta meg Tóth Máté előadásában, akit Nagy István kísért zongorán. A zenei finálé méltó lezárása volt a meghitt és emelkedett hangulatú estnek, amely egyszerre szólt a művészetről, az elhivatottságról és a közösség erejéről.

A „Színek világa” című kiállítás Jankovich Márta életművének újabb fontos állomása, egyben bizonyítéka annak, hogy Gúta városa a mai napig gazdag és élő művészeti hagyományokat ápol.

(sj)

Fotó: Kürti Emese