150 éves az első telefonbeszélgetés

„Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van Önre!” - pusztán ennyi volt a világ első telefonbeszélgetése, amire pontosan 150 évvel ezelőtt, 1876. március 10-én került sor Bostonban. A skót születésű fizikus, Alexander Graham Bell az egyik szomszédos szobában ülő munkatársát hívta, amikor ez a legendás mondat elhangzott. Azonban hosszú út vezetett idáig. Bell a Clarke Siketnémák Intézetében dolgozott, itt találkozott az intézet elnökével egy jó nevű szabadalmi ügyvéddel, Gardiner Greene Hubbarddal. A két férfit érdekelték a mechanikai és elektromos találmányok, különösen a távírás, így gyorsan jóba lettek. A skót eleinte a távírót akarta tökéletesíteni, majd az vált a küldetésévé, hogy a vezetéken hangot továbbítson. Kutatásához szerződtetett egy műszerészt, nevezetesen Thomas Watsont. A fizikus alapötlete az volt, hogy a hanghullámokat elektromos rezgéssé lehetne alakítani, majd ezt ismét hanghullámmá visszaalakítani. 1876. február 14-én be is nyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy „eljárást, illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére. 

A működő telefon három nappal később született meg. Állítólag Bell kísérletezés közben véletlenül savat öntött nadrágjára, és ösztönösen a drót másik végén, egy emelettel följebb tartózkodó asszisztensét szólította: „Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van Önre!” Watson sietve meg is érkezett. Ezzel pedig megtörtént az első telefonhívás. Ennek az őstelefonnak számos hibája volt, a hangot csak négy kilométerre továbbította, azt is csak úgy, hogy a hívónak üvöltenie kellett. Az áttörést az Edison által feltalált szénmikrofon hozta meg, ami után a telefon lett az Egyesült Államok függetlenségének 100. évfordulóján rendezett 1876-os philadelphiai világkiállítás nagy szenzációja. Alig egy év múlva a telefon világszerte elterjedt, még maga Viktória királynő is felszereltetett egyet a palotájába.

Természetesen nincs világszabadalom magyarok nélkül. Ahhoz, hogy a telefon ilyen gyorsan tudjon terjedni, szükség volt Puskás Tivadarra, aki Edisonnal dolgozott együtt. A telefonközpont ötlete hozzá köthető, bár a szabadalmat Charles Scriber adta be, Edison elismerte, hogy a találmány valójában Puskásé. Az újabb forradalmi változást a mobilok jelentették, majd még nagyobb ugrást az okostelefonok és világháló elterjedése okozta, aminek köszönhetően szinte bárhol és bármikor képesek vagyunk egymással kommunikálni.

Legyünk büszkék Puskás Tivadarra és minden olyan magyar zsenire, aki valami olyannak járult hozzá a világhoz, ami ma megkönnyíti az életünket Neumann Jánostól (személyi számítógép) Bíró Lászlóig( golyóstoll).