Isten éltessen Magyarország – Minden, amit augusztus 20-ról tudnunk kell

Elsősorban I. László királyunknak köszönhetjük augusztus 20. emlékezetét, aki a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ezzel egy időben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV. Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 

Később 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt augusztus 20. Nemzeti ünnepé válása Mária Teréziának köszönhető, aki 1771-ben felvetette a naptárakba. Emellett elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította.

A két világháború között új jelentést is kapott az ünnep, kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepelték, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezték a Szent Jobb körmenete és visszanyerte keresztény jellegét. 

Különös és kiemelt jelentőségét jól mutatja, hogy 60 éve ekkor rendezték meg az első Debreceni Virágfesztivált, 73 éve ekkor adták át a Népstadiont, 80 éve ekkor avatták fel az újraépített Szabadsághidat és egy gútai kötödése is van e napnak, ugyanis 50 éve e napon született Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető.