Finom ételek, jó hangulat a VII. Kattancs fesztiválon

A program is hasonlóan színes volt, mint az előző években, volt bográcsfőző-és kattancs sütő verseny, felléptek a helyi iskolások, a ReDance tánciskola és Tomi bohóc is megjelent, hogy szórakoztassa a legkisebbeket. Kicsit átváltozva Bernáth Tamás színművésszé pedig sokak által ismert és kedvelt örökzöld slágereket énekelt. Este több könnyűzenei program várta az érdeklődőket, majd az utcabálban hajnalig mulathat, aki akar és bírja.

De ha már Kattancs fesztivál, azok kedvéért, akik nem tudják hogyan készül ez a hagyományos gútai finomság, megkérdeztem Őszi Mártát, a Magyar Asszonyok Ligájának tagját, árulja el a készítés módját. ,, Ez egy egyszerű sós, kelt kalács, és a hajtogatás formája miatt hívják kattancsnak. Van a hagyományos paprikás kalács, a bodak,  amit föltekernek mint a rétest, ezt pedig a régi írásokból megtudtam, hogy a déd- vagy ük nagyanyáink hajtogatták, alulról föl, fölüről le, balról jobbra, jobbról balra. Ezért kattancs. Mi nem spóroljuk ki belőle a zsiradékot, a sót és a fűszerpaprikát sem. Én mindig megszitálom a lisztet, mert nagyon lényeges, hogy a liszt át legyen megszitálva. Emellett kell hozzá élesztő, tej, és szívből ki kell dolgozni, amíg hólyagos nem lesz a tészta. Én háromszor pihentetem, először a dagasztótálban, majd kirakom a lapra gombócba, majd rákerül a sütőpléhre, ahol megint kel. Buzdítom a fiatalasszonyokat, hogy próbálkozzanak vele, mert ez egy kiadós étel akár egy jó leves mellé is.” Még mindig ott maradtam az asszonyoknál, mert a bográcsban tárkonyillatú raguleves főtt, aminek a receptjét Markovics Tímeától tudtam meg: ,,

A kattancs mellé főztük a tárkonyos ragulevest, ami disznólapockából készült, és a színe miatt mindig rápirítjuk a gyökérzöldséget, főleg a megtisztított sárgarépát. Ez így együtt megpuhul és még finom idényzöldségekkel is gazdagítottuk, karalábét, zellert, borsót, fokhagymát tettünk bele. Végén kerül bele a tárkony, majd egy tejszínes habarás, és tárkonyecettel, citrommal savanyítjuk, ami egy jó nyári levest ad, és a kattanccsal nagyon finom ebédet ad ki.” A főzőcsapatok között találtam a Gazda Polgári Társulást is, melynek vezetője, Varga Péter mérnök elmondta, hogy a partnerszervezetek közül a Partiumból és Horvátországból is eljöttek idén a kollégák. Varga Pétertől azt is megtudtam, hogy a Gazda Polgári Társulás nem csak vendégként van jelen, hanem ők is besegítenek a szervezésbe.

,,Bekapcsolódunk a főzőversenybe is, idén marhagulyást főzünk, egy olyan egytálételt készítünk, ami nagyon jó kiegészítője a kattancsnak- mondta el a szervezet elnöke. A jelenlévő határon túli gazdaszervezetek képviselői közül Kovács Miklóst kérdeztem, aki a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösségen belül működő gazdakört képviselte, és Karancsról érkezett. Arra a kérdésemre, hogy milyen a horvátországi magyarok helyzete, röviden annyit válaszolt, hogy jó, meg vannak elégedve, mert a magyar kormány, és a horvát állam is támogatja az ottani magyar kisebbséget. ,,A legnagyobb tömbben Eszék- Baranya megyében élünk, de ott vagyunk Vukovár- Szerém megyében, Zágrábban is van magyar közösség, és találni magyarokat Pólában, Splitban (Spalato), Fiumében, tehát még Dalmáciában is”- tájékoztatott Kovács Miklós.

Szerző és fotó: Sárközi János