Tanulás, szórakozás, hagyományőrzés- a Háromgenerációs Találkozó második napja

A nagy hőség ellenére augusztus 30-án is teltház fogadta az érkezőket a gútai tájházban. A gyereksereg látszólag nem sokat törődött a szokatlan nyárvégi meleggel, amire még a felfűtött kemence is rásegített. A második nap programjáról, és a MAL történetéről Farkas Katalin vezetőségi tagot kérdeztem. ,,A mai napon is sűrű volt a program. Reggel a gyerekek cipósütéssel kezdtek, dagasztottak, majd a kemencében megsütötték. Tovább folytatódott a nemezelés, kosarat fontak, megismerkedhettek a gyógynövények és a fűszernövények felhasználásával, délután pedig zárásként a János vitézt játszották el.”

A szervezet múltjára visszatekintve elmondta, hogy a Magyar Asszonyok Ligája három évtizeddel ezelőtt alakult Bába Piroska és Nagyvendégi Éva kezdeményezésére. A város tulajdonában lévő tájházat a MAL szinte a kezdetektől használja, és a mindenkori városvezetésnek köszönhetően ma is kiváló állapotban van, és nagyon sok közösségi rendezvénynek ad otthont. ,, A gyerektáborok is a kezdetektől jelen vannak itt. Először a Fiatal Népművészek Stúdiója- rövidítve FINÉS- hozta ide a kézműves vándortáborát. Akkor úgy megtetszett nekik, hogy nagyjából 15 évig minden nyáron itt került megszervezésre az egyhetes kézműves tábor. Később, mikor már sok hasonló rendezvény volt a környéken, és a gyerekek is több helyszín közül választhattak, úgy döntöttünk, hogy három naposak lesznek a táboraink. Ez lett a Háromgenerációs Találkozó, amelyre ahogy a neve is mutatja, több nemzedék képviselőt várjuk”- tájékozatott Farkas Katalin.

A gyerekprogramok végeztével a tájház hűvös falai között kezdetét vette a holnapi Naszvadi Lakodalmasra való készülődés. Az asszonyok kezei között dagadt, hólyagosodott a könnyű tészta, amelyből az elmaradhatatlan gútai paprikás kalács, a kattancs készült, lepények sokasága, kakaós csiga és a hagyományos édes tészták sokasága. A finomságok elkészítésének titkát Rigó, született Máté Katalin osztotta meg velem.

,, A MAL elsődleges célja a karitatív tevékenység mellett a kezdetektől fogva a hagyományőrzés. Ezért is készítjük most is a hagyományos ételeket, az utóbbi években híressé vált gútai kattancsot, ezt mi hoztuk vissza a köztudatba. Ez egy sós kalács, és a táborok alkalmával a gyerekek miatt édeset is kellett készíteni, mert a gyerekek jobban szeretik, mint a sós tésztaféléket. Ezért aztán elkezdtük sütni a különféle lepényeket, ahogy én is otthon édesanyámtól megtanultam. Azelőtt ugyanis még az ünnepekre sem készítettek süteményeket, hanem mákos, diós, szilvás, lekváros lepényeket. A holnapi rendezvényre is ezekkel készülünk.” Kati néni azt is elmondta, hogy 12 kattancsot dagasztottak be délután, egyet pedig reggel a szlovák televízió magyar adásának munkatársai kedvéért készítettek, tehát pénteken 13 paprikás finomság sült ropogós pirosra a tájház kemencéjében. Az édes tésztákkal sem maradtak le, több padon sorakoztak a kemence előtt különféle ízben és színben a régi paraszti világ ünnepi édességei.

,, A kattancshoz csak simalisztet használok, 1 kg-hoz adok 1 kanál sót, 6 dkg élesztőt teszek bele, természetesen cukros tejben felfuttatva, és dagasztás közben 2 dcl olajat, de otthon olvasztott zsírt, leginkább kacsazsírt adok hozzá. Hagyom megkelni, majd kisodorjuk, megkenjük olajjal, rászórjuk a paprikát, és a jellegzetes módon hajtogatjuk felülről közepéig, alulról közepéig, újra lekenjük, leszórjuk, majd jobb oldalról és bal oldalról is befelé hajtjuk. A hajtogatás sem nehéz, de aki meg akarja tanulni, annak látni kell, mert mutatni könnyebb, mint elmagyarázni”- magyarázta Kati néni. A Magyar Asszonyok Ligája minden érdeklődőt szeretettel vár augusztus 31-én 15.00 óra kezdettel a gútai tájházba, ahol a naszvadi Csemadok szervezésben megláthatják, hogyan zajlott a lakodalom nagyanyáink idejében.

Szerző: Sárközi János

Fotó: szerző/ Húšťava Adrienn