A Babetta-legendák nyomában címmel nyílt kiállítás Gútán

A tárlat nem csupán a járművek technikai történetét tárja az érdeklődők elé, hanem azt a szellemiséget is felidézi, amely a Babetta gyártásának éveiben meghatározta a város mindennapjait. Ezek a kétkerekűek nem egyszerű közlekedési eszközök voltak, hanem egy egész korszak életérzésének hordozói – a szabadság, a fiatalos lendület és a kreatív mérnöki munka jelképei.A kiállítás létrejöttében kiemelt szerepe volt Igor Banič magángyűjtőnek is, aki évtizedek óta szenvedélyesen kutatja és gyűjti a típus ritka példányait.

Az esemény rangját emelte, hogy a kiállítás fővédnökségét a miniszterelnök-helyettes, egyben gazdasági miniszter Denisa Saková vállalta el, ezzel is jelezve, hogy a Babetta nem csupán helyi büszkeség, hanem országos jelentőségű ipari örökség.

A megnyitón Halász Béla, Gúta polgármestere személyes hangvételű beszédében idézte fel a Babetta iránti kötődését:

„Nagyon örülök, hogy ennyien kíváncsiak erre a kiállításra. Gyerekkoromban, amikor először láttam a város utcáin körözni ezeket a kis motorokat, sokszor elképzeltem, milyen lenne rajtuk ülni. Amikor 15 évesen megszereztem a jogosítványomat, és a friss tulajdonosa lettem egy Babettának, az hatalmas dolog volt számomra. Ez a jármű a szabadságot jelentette.” A polgármester hangsúlyozta, hogy a Babetta-gyár nemcsak gazdaságilag adott sokat a városnak, hanem közösségileg is összekovácsolta az itt élőket. A ’90-es években bekövetkezett privatizáció és gazdasági átalakulás következtében ugyan a gyártás megszűnt, de – mint mondta – „a szívünkben a Babetta tovább él”.

Peczár Károly hivatalvezető-helyettes, egyben a kiállítás kurátora köszöntőjében szintén az egykori mopedek gazdasági, kulturális és közösségformáló jelentőségét méltatta.

,, Ma a Babettáké a főszerep. A Babetta nem csupán egy moped. A Babetta egy ikon. De ahhoz, hogy valami ikonná váljon, mindig kell valaki – vagy valami –, ami ezt előidézi. Nem elég, ha valami szép, vagy ha technikailag kifogástalan. Gondoljunk csak a Vespára. A Vespa önmagában is különleges volt, de világikonná csak akkor vált, amikor Odry Hepburn ráült a Római vakációban. És hasonlóképp volt ez a Babettával is. Kellett hozzá Görbe Nóra, kellett a Linda című sorozat, amely Csehszlovákiában is vetítésre került, és így lett a Babetta nemcsak ismerős, de vágyott tárgy is egy egész generáció számára.Külön öröm, hogy most ez az ikonikus modell, amelyet addig csak a képernyőn láthattunk, itt van előttünk, testközelből is megcsodálható.

És ha már popkultúra: nem feledkezhetünk meg az Üvegtigris kultikus filmsorozatról sem, és benne Csuja Imre legendás karakteréről, Csokiról, aki a következő – mára klasszikussá vált – mondatot adta nekünk: „Anyámmal élek, Babettával járok, macskám van. S ne legyek kemény?” Ízirájder, öcsém, ízirájder. A Babetta ott volt mindenhol: a hétköznapokban, a filmvásznon, és ott van az emlékeinkben. Nem titok, hogy számomra kihívás volt ennek a kiállításnak a megszervezése. Eddig mindig klasszikus értelemben vett művészeti tárgyakat állítottam ki, sok helyen a világban. De ha közelebbről szemügyre veszem ezeket a gépeket, rájövök: ezek is művészeti alkotások. Technikai remekek, formavilágukban, részleteikben ugyanolyan tervezői zsenialitás tükröződik, mint bármely szoborban vagy festményben.

Nem mehetünk el szó nélkül a gyár jelentősége mellett sem. A Babetta-gyár fénykorában 1200 embernek adott munkát itt, Gútán. Naponta 220–240 moped gördült le a gyártósorokról. Ez a gyár nem csupán Gúta iparának volt meghatározó helyszíne, hanem a közösség szívében is ott dobogott. Azóta is, amikor régi dolgozókkal beszélgetek, mind ugyanazt mondják: ez egy összetartó csapat volt. Az a szellem, ami ott élt, példamutató. A Babetta-gyár nemcsak munkát adott, hanem közösséget teremtett, emberi kapcsolatokat kovácsolt össze, és emlékeket hagyott, amelyek a mai napig velünk élnek.

Ez a kiállítás ennek a szellemiségnek állít emléket. A múltnak, ami formált bennünket. És annak a jövőnek, amelyben tovább örökítjük ezt az ikonikus örökséget. A kiállítás célja nem csupán a múlt felidézése, hanem az is, hogy megőrizzék azt az életérzést, amely a gyártás idején jellemezte a várost. A szervezők szeretnék, ha a látogatók nemcsak a járművek műszaki érdekességeivel ismerkednének meg, hanem az egykori dolgozók történeteivel is, akik gyakran egész életüket a gyárban töltötték.

A tárlaton számos ritkaság látható, egyedi színösszeállítású példányok, a legendás fimsorozat, a Linda főszereplőjének, Görbe Nórának a robogója, és a Babetta reklámtörténetének dokumentumai. Mindezt korabeli fotók, újságcikkek és interaktív elemek egészítik ki, hogy a fiatalabb generáció is átélhesse, mit jelentett „Babetta-tulajdonosnak” lenni.“

A „Babetta-legendák nyomában” című kiállítás a városháza aulájában várja a látogatókat szeptember végéig, a vásár ideje alatt 10.00-18.00 óra között, munkanapokon pedig  a városi hivatal ügyfélfogádási ideje alatt. A szervezők abban bíznak, hogy a rendezvény nemcsak a nosztalgiázó helyieket, hanem az ország más részeiből érkező érdeklődőket is megszólítja – hiszen a Babetta neve ma is jól cseng a veterán motorok rajongói között, itthon és külföldön egyaránt.

(sj)