„Cigányproblémáról” tartottak fórumot Gútán

Üdvözöljük Gútán!
2017. november 20. hétfő, Jolán

„Cigányproblémáról” tartottak fórumot Gútán

2014.04.14 / 21:33
Nem sikerült közös nevezőre jutni romák és nem romák között a hétfőn este a gútai művelődési központ körtermében tartott lakossági fórumon, amelyen az ún.: cigányprobléma került terítékre.

Nem sikerült közös nevezőre jutni romák és nem romák között a hétfőn este a gútai művelődési központ körtermében tartott lakossági fórumon, amelyen az ún.: cigányprobléma került terítékre.

A mintegy száz résztvevővel megvalósuló, Halász Béla által életre hívott találkozón jelen volt Dušan Dragúň, az állami rendőrség komáromi járás igazgatója, Horváth Árpád Gúta város polgármestere, Žifčák Tibor az állami rendőrség körzeti igazgatója, Mészáros Árpád a gútai városi rendőrség vezetője, Kögler Zoltán a gútai önkormányzat városvédelmi bizottság elnöke valamint Kardos Attila, a komáromi járási roma szervezet vezetője.

Igazán nagy érdeklődést kiváltó témát tálalt a házigazda, Halász Béla, aki bevezetőjében leszögezte, nem rasszista, illetve olyan emberekkel tud együttműködni, és barátjának tart, aki a közösség számára valami pozitív hozadékkal bír. Röviden felvázolta az általa megnevezett problémát.

„Az elmúlt másfél évben sok minden történt. Kezdve a házbetörésekkel, amik elkövetője közülünk került ki. Ekkor határoztunk arról, hogy polgárőrséget szervezünk, ez három hónapig működött. Az első utunk a péróba vezetett. Majd jött az árvízvédelem, ahol néhány lakos, miután megtudták, hogy a munka nincs honorálva, egyszerűen hazamentek. Megemlítem még a taxis ügyet is, ahol már egy fejsze is előkerült, és legújabban a kerékpárral történő gázolás esete, ahol egy kisgyermeket akartak megverni. Mindezen összetett probléma szimbolikája a Radnóti utca sarki háza. És ezen túlmenően említést érdemel az ógyallai rendőr esete, vagy éppen a szőgyéni akció és még sorolhatnánk. Nem szeretnénk, ha ez, itt, Gútán, idáig fajulna. Fórum célja közösen megoldást találni a felmerülő gondokra, hogy mint közösség biztonságban éljünk sok-sok éven át. – fogalmazott Halász.

Horváth Árpád polgármester felszólalásában az említett Radnóti utca sarki házáról értekezett, megemlítve, hogy a probléma radikális megoldást igényel.

„Jól tudjuk, 2009-től elindult a romavándorlás a térségben, akkor, amikor Komáromban kilakoltatták az alkalmazkodni képtelen egyéneket. Ekkor jelentek meg városunk területén is. Úgy vélem, a községek, települések és városok részmegoldással élnek és csak tolják maguk előtt a gondot, de nem oldják meg. Nyitott vagyok minden jó és törvényes javaslatra.” – fogalmazott a polgármester.

Hozzátette, hogy az eltelt öt év alatt mintegy négyszázan jöttek Gútára. Lakossági észrevételre reagálva elmondta, jelenleg nincsenek törvényes eszközök arra, hogy megtiltsák az ide költözőknek a letelepedést.

„Lehet, hogy kis falvakban, összetartó közösségekben meg tudják oldani, itt ez nem lehetséges. A hivatal tehetetlen, nekünk csak bejegyzési kötelességünk van. Másik probléma, ami az elmúlt időszakban felmerült, hogy maguk a romák eladják 3-4 ezer euróért a házukat, majd miután felélték a pénzüket, ott maradnak minden nélkül. A gyermekek iskoláztatásában látnám a hosszútávú megoldást, mivel a ma ötven-hatvan éves emberek nem ismerik a törvényt. Sok esetben megtörténik, hogy kézbesítenek neki valamilyen hivatalos levelet és annak elolvasása nélkül egyszerűen kidobja a szemétbe. S ezek bírósági idézések, végrehajtási végzések és egyéb hivatalos dokumentumok. Ezekkel nem tudunk mit kezdeni.” – mondta Horváth. 

Valami megoldásjavaslattal előállt a polgármester. Nevezetesen a Radnóti utca sarki házat illetően. Elmondta, hogy önkormányzati ülésen beterjeszti, hogy a város megvegye az ingatlant és kiadná rá a lebontási engedélyt, ugyanis az a ház lakhatatlan. Horváth azt mondta, ilyen radikális megoldást keresnek, mert nem látja a probléma megoldásának a végét.

Kardos Attila, a komáromi járási roma szervezet vezetője elsősorban saját tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy a cigányok önmaguk miatt kétszer bűnhődnek és hogy a bajok okozói a beilleszkedésre képtelen romák. Egyúttal megkérte a jelenlévő és minden cigányt, hogy ne fogadják be maguk közé a nem alkalmazkodókat, hogy kiközösítve megtarthatják saját lakóközösségüket. Mi lesz velünk, ha ég a házunk, és a gádzsók nem jönnek segíteni! Ne csak akkor hívjuk őket, ha nekünk van problémánk, hanem akkor is, ha nekik, hogy ezzel segítsük őket. Ne hagyjuk magunkat kizsákmányolni a nem alkalmazkodó romák által. Rendesen éljünk, hogy tudjunk felemelt fejjel járni az utcán. Mert ha rendes vagy, akkor rendesen bánnak veled.” – szólt Kardos.

Dušan Dragúň, az állami rendőrség komáromi járás igazgatója kissé értetlenül állt a hallgatósága elé, mivel meglátása szerint nem kiemelkedő az itt tapasztaltak mint az ország más területén. „Nem látok akkora problémát, mint amekkorának beállítják. Értelmes emberek vannak romák és nem romák között egyaránt. Talán az ő életmódjuk irritálja önöket és próbálnak megoldást keresni arra, hogy jobb legyen. A törvényes keretek között erre itt van a rendőrség, amelyhez kérem, hogy forduljanak. Irodám ajtaja nyitva van, bármikor lehet jönni, elbeszélgetünk a problémáról és megpróbáljuk orvosolni. Szeretném, ha nem nagyobbítanák a problémát, mint amekkora valójában.” – mondta a rendőrparancsnok.

Hozzátette, hogy kéri, ne törvénytelen módon próbálják megoldani a gondokat. Az egyik felszólaló lakos röviden felvázolta az őt ért sérelmeket, és megoldást sürgetett, de úgy látja, a bűnüldöző szervek is tehetetlenek, és többszöri negatív tapasztalata után már nem igazán akarja igénybe venni a segítségüket, saját kezébe venné az igazságszolgáltatást.

„Azzal mit tesznek, hogy bemászik hozzám, elviszik a tévémet, kifeszítik a zárat, ellopják a veteményt, és még ráadásul meg is fenyegetnek? Többször is hívtam a rendőrséget, azonban nem volt nagyon foganatja. Tarthatok fegyvert? Milyen módon? A Fanni kocsma előtt nem lehet elmenni, mert ott tanyáznak. Mit tesznek ezzel, hogy normálisan élhessünk? Mert ha egyszer bejönnek az udvaromba, ott fogom elásni.” – fogalmazott élesen az egyik panaszos.

Žifčák Tibor az állami rendőrség körzeti igazgatója úgy fogalmazott, hogy 2006 és 2008 között Gútán volt parancsnok és az eltelt idő alatt érezhetően megváltozott a közhangulat. A probléma két gócpontját látta: az említett Radnóti utcai házat és a Dankó Pista telepet. „Odamenve elképesztő körülményeket tapasztaltam, hogy így élnek emberek. Tudom, hogy sok ember kommentálta névtelenül is az ilyen fórumok témáját. Írni akármit lehet. Hiányzik a személyes kapcsolat a romák és nem romák között, nincs párbeszéd. Nem tudunk megoldani egy ekkora társadalmi problémát. Hiányzik a műveltség, ezért nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. És kimondom, hogy bizony sokszor a gútai romák követnek el kihágásokat, amiket ráfogják a beköltözőkre. A rendőrség nem lehet ott mindenütt. Legyünk kevésbé nem odafigyelősek!” – mondta a rendőrparancsnok.

Kögler Zoltán a gútai képviselőtestület közrendvédelmi bizottságának elnöke elmondta tapasztalatait, hogy amióta a bizottság vezetője, nem volt olyan ülés, ahol ne foglalkoztak volna ezzel a problémával. Csak együtt tudjuk megoldani. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy éljenek azzal a lehetőséggel, hogy az ismert telefonszámokon értesítik az illetékeseket, hogy intézkedjenek. Mészáros Árpád városi rendőrparancsnok elmondta, hogy amióta beköltöztek a nem alkalmazkodók megnőtt a lopások száma.

A fórumon néhányan hozzászóltak a témához, és megoldásként az együttgondolkodást látnák, azonban a többség szerint erre a másik oldalon nincs hajlandóság.

Rátérve a Radnóti utca sarki házában lakók kiváltotta problémára, Halász Béla elmondta, hogy a ház Rigó Kornél tulajdonában van, hitelt vettek fel, amit egy idő után nem tudtak fizetni a havi 230 eurót és más megoldás után néztek. Ekkor a gútai vajdának mondott roma közreműködésével aláírtak egy mai is érvényes szerződést a megvásárlásról, azonban idegen romák érkeztek abba a házba. Halász javaslatot tett, hogy civil szervezetek összefogásával megvásárolnák a házat, amit vagy lebontanák, vagy pedig lakhatóvá tennék tisztességes emberek számára.

Jelen volt a gútai vajdának titulált roma, aki elmondta, hogy „ki gondúta vóna, hogy ilyenek ezek a cigányok”.

Szóra bírták a Radnóti utcai sarki ház „szóvivőjét”, aki számonkérte a jelenlévőktől, hogy milyen jogon avatkoznak be abba, ami nem az ő dolguk. „Tisztelettel kérdezem, hogy mi közük ehhez? Főleg, hogy minden fizetve van. Javaslom, hogy ha ki akarják költöztetni innét őket, akkor a város adjon lelépődíjat.” Ez erőteljes nemtetszést váltott ki a jelenlévőkből és szópárban is kialakult. Felszólalóktól elhangzott, hogy ha a város jelenleg hetven közhasznú munkát végzőt alkalmaz és ezt a számot nyárra szeretné megduplázni, itt a lehetőség arra, hogy akiknek nincs munkája, akkor jelentkezhet. Ez mosolyt váltott ki a roma közösség tagjaiból.

Samu István a fórumon hosszan ecsetelte tapasztalatait, és felhozta kutatási területét is, ahol is megállapította, hogy tíz éve is már nagyon magas volt a romák között a munkanélküliség. „Tartottunk egy konferenciát, ahol az alapoktól oldanánk a problémát, mert a mostani helyzet már a végső következményei. Számon kérném a vajdát, mert korábban élt egy olyan vajda, aki integrált és aki azon dolgozott, hogy jól együtt éljünk itt. Most ezt nem látom. Mi szívesen segítünk, de van, amit nektek kell megoldani. Addig nem lesz előrelépés, amíg pénzben van mérve a vajda státusz. Ne essünk át a ló túloldalára. Óvoda kell. Roma asszonyok nem viszik óvodába a gyermekeiket, talán mert féltik őket, hogy megkülönböztetnék őket, s amikor iskolába kerülnek, akkor komoly mentálhigiénés problémákkal küszködnek. Oktatás nélkül nem tudjuk megváltoztatni a patkányszagra szokott Radnóti utca lakóit. Húsz évig szoktattunk egy társadalmi réteget, hogy kihasználják a szociális rendszert. Úgy gondolom, az alapoktól kell kezdeni ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai pozitív hozadékkal legyenek a közösségnek és ők majd a többieket felzárkóztatják.” – mondta felszólalásában Samu.

Horváth Árpád, polgármester kérdésekre válaszolva közölte, hogy tervben van a kamerarendszer bővítése, azonban a városi rendőrség állományának növeléséről nincs szó, és a Radnóti utca sarki házának kérdésével legvalószínűbben a május végén esedékes önkormányzati ülésen foglalkoznak.

Žifčák Tibor az állami rendőrség körzeti igazgatója annyit mondott a jelenlévőknek, hogy tegyenek rendet a saját házuk körül, hiszen a többség rendben tartja a portáját, elkeríti és a szemetet is megfelelő helyre rakja. Járjanak elő példával, hogy rendet tesznek, mutassák meg az ide költözőknek, hogy ha már önök annyira különbek, hogy itt, Gútán, nem dívik az, ami másutt.” – mondta a rendőrparancsnok.

Több hozzászóló is vitakérdést tett fel, amire érdemi választ nem kaptak. Nem sikerült megoldást találni a békés együttélésre, mivel két nagy mértékben különböző kultúrákban nevelkedett embercsoportról van szó, akik egészen másként képzelik el a boldogulást. Korábban már eléggé részletekben menően foglalkoztunk a témával, egyelőre csak a Radnóti utcai ház és azon lakóinak kilakoltatása történhet meg, amennyiben az önkormányzat rábólint az ingatlan megvásárlására és lebontására. Jelen állás szerint nem létezik törvényes megoldás a problémára, mert az ok-okozati összefüggés messzire nyúlik és hosszú évtizedekig elodázták az illetékesek a probléma megoldását. Most a következményeivel szembesül Gúta lakossága. Megoldást fognak találni, remélhetően olyat, ami minden érintettnek megfelel, ellenkező esetben önbíráskodás veszélye áll fenn.

Borka Roland

A szerző felvételei

 

Toolbox
  • Menu
  • Menu
  • Menu
  • Menu
Legolvasottabb