Forgács Attila: Az új látószöget képviseli

Mindig is kiállt az igazáért, véleményét nem rejtette véka alá. Legyen szó hiphopról, színházról, művészetről és sportról, mindenütt egy dolgot keres: az újat, a mást, a kihívást. Merészen néz az élet sodorta események elé, és ezért ismét az önkormányzati választásokra készül. Új szemlélettel, új látószöggel. A hellóGúta alapítótagjaként hetedmagával várja a választásokat.

 

Már másodszor nekiveselkedik az önkormányzati választásnak. Mi vonzza benne ennyire?

Ez már olyan régen eszkalálódott bennem, hogy pontosan vissza se tudom vezetni, mikor kezdődött. Tegyük tíz évvel ezelőttre. Akkor már javában koncertetek szerveztem, mert hogy olyan még nem volt Gútán és akartam, hogy legyen. Azóta több tucatnyi nagy lélegzetvételű projekt, aminek részese voltam, vagy főszervezőként és ötletgazdaként. És ez a képviselőség is ugyanezen indíttatásból fakadt. Hogy ami nincs, és amit én úgy vélek, hogy hasznos lehet, akkor azt mi megteremtjük. Példának felhoznám a nyelvtörvényt. Éppen Tóth Peti barátommal kofoláztunk, amikor erről tudomást szereztünk, pufogtunk, hogy ez milyen szemét dolog. És akkor elkezdtük keresni a lehetőségeket, és mivel akkoriban a rapzene volt a kifejezéseszközöm, azon keresztül nyilvánultam meg.

Szókimondóak és meglehetősen merészek voltak ezek a véleménynyilvánítások.

Valahogy ez is erre predesztinál. Azok a szövegek már egészen fiatalon is szociális kérdéseket feszegettek, és jelen volt a lokálpatriotizmus is, és ezekben a szövegekben nagyon szépen tetten érhetőek ezek a dolgok. S ennek folyományaként létrejött a nyelvtörvényellenes koncert, aminek óriási visszhangja lett. Lapok címoldalon foglalkoztak az eseménnyel, megihlettük Sub Bass Monster rapzenészt, így született meg a Mista Slota szerzeménye. Ez ma már történelem. De ugyanilyen volt – és akkor induljunk meg az időtengelyen visszafelé – a DGSprint, a különféle színházi esték, improvizációs estek, jazz koncert, dumaszínház, jam-örömzenésztalálkozók, kiállítások, streetball, ökoséta, hellokopter, szemétszedés, faültetés, labdaiskola, könyvrehívás, photowalk. De a közösségnek is segítettünk, akár jótékonysági gyűjtésekkel rászorulóknak, vagy éppen kezdetben a kápolna felújítás, illetve Gúta történelmi nevének visszaállítása. Vagy beszereztünk egy profi mobil kosárlabdapalánkot a BC Knives kosárlabdaklubnak, vagy legutóbb a Kis-Duna Menti Rockszínháznak sikerült ingyen a rendelkezésükre bocsátani egy értékes díszletet.

Tevékenysége sokrétű, mégis mi az, ami miatt Önnek vonzó a képviselőség?

Projektjeink megvalósítás során sokszor a közigazgatás részéről gáncsoskodással találkoztunk. Így nyilvánvalóvá vált az az igény, hogy az általunk hirdetett értékeket önkormányzati szinten is képviselni kell.

Melyek azok a területek, ahol tudna tevékenykedni?

Mindenképpen a sport, az ifjúság és a kultúra azok a területek, amelyek hozzám közel állnak. Kulturális menedzserként dolgozom, és egy vállalkozásom, ahol szintén menedzselek, úgyhogy a bevétel-kiadás szempontjából is van reális rálátásaim vannak.

Mit tud adni?

Egy új látószöget. Amikor a Kerekasztal által életre hívott civil társulások találkozója volt, elkezdődött a konverzáció, hogy mit kéne tenni. Mindenki érzi, hogy nem jó a jelenlegi helyzet. Felvetődtek különféle ötletek. Például, hogy kezdjünk valamit a sportcsarnokkal. Volt olyan ötlet, hogy gyűjtsünk pénzt. Megjegyeztem, hogy rendben, ám utána mit lehet tenni, elfogy a pénz és vége. Majd megint kitalálunk valamire, amire gyűjtünk, de utána megáll a folyamat. Ott nyilvánvalóvá vált, és aztán a felszólalásomban – amit hatalmas csend követett -, elmondtam, hogy így úgy fogunk kinézni, mint egy koldus-gyűjtögető rend. A gyűjtött pénzt elköltjük és így tovább. Javasoltam, hogy olyan dolgot kell kitalálnunk, amivel az emberek gondolkodásmódját tudjuk megváltoztatni. És ez a nehezebb vége, mert megfoghatatlanabb. Ám ennek egyik előzménye azon előkampány-szerű tevékenységünk, hogy motivációs poszterekkel elöntöttük a várost. Ezek a gondolatok köszönnek róluk vissza. Ne azt kérdezd, mit tett érted Gúta, hanem, hogy te mit tehetsz Gútáért.

Miben látod a koncepciót ennek felüdítésére?

Mindenképpen én gyakorlati szinten sokkal szakértőibb bizottságokat szeretnék, több taggal, és új bizottságokat hoznék létre, amik a fellendülést szolgálnák.

Mondjon néhány példát!

Mindenképpen egy régiófejlesztési bizottságra lenne szükség, külön, leválasztva a jelenlegiről, mert az egybevont bizottság ülésén nem jut idő fejlesztési kérdésekről diskurálni, mivel öt-hat órát is eltartanak az ülések. Szakemberekkel tölteném meg a bizottságot, megtalálni rá a pénzeszközöket és akár a városi hivatal állományába is lehet ilyen embereket bevonni.

Lát erre esélyt?

Ha elegendő számban kerülnek be a hozzám hasonló gondolkodású képviselők, akkor mindenképpen, ez egy legitim vélemény. Ez működhet. Amire a jelenlegi képviselők azt mondják, hogy nem megy, arra mi meg azt mondjuk, hogy igen, természetesen. Látásmód kérdése. Példának felhoznám a kerékpárutat. Sokat lamentáltak felette, felvázolták az esetleges rizikókat, tehát a projekt majdnem elgáncsolta Gúta. Pedig gondoljunk bele, hét településsel közösen pályáztunk, és majdnem Gúta lett a büdös lap. Ez nem megengedhető. Tibor barátommal mikor szót ejtettünk róla, akkor nem volt kérdés számunkra, hiszen mindennek az alapja az infrastruktúra. Van, aki problémaorientált, és van aki megoldásorientált. Ez a kulcs.

Hogyan fog együttműködni?

Nyilvánvalóan, hogy ha a reális esélyeket nézzük, akkor tőlünk maximum négy képviselő juthat be. Nagyon széles és színes a paletta, szerepelnek rajta mindannyiunk által nagyon elismert szakemberek is, akikkel el tudjuk képzelni az együttműködést. Mindent a program fog meghatározni.

Ejtsen róla néhány szót!

A program neve az Új Látószög. Ez a lényeg. Valójában azt fogja felvázolni, amiről már az interjú elején beszéltünk. Az emberek gondolkodásmódját kell megváltoztatni, hogy a közélettel foglalkozzanak, ne utálják a köztémákat, ne zárkózzanak el, és érezzék magukénak a várost.

Megvalósítható?

Muszáj megpróbálnunk. Benne vagyunk a folyóban és muszáj úszni. Nem lehet az, hogy az utolsó ember kapcsolja le a villanyt és aztán dobjuk el a kulcsot. Eddig úsztunk mellem, most meg kell próbálni háton. Közösségi döntéshozatal és felelősségvállalást szorgalmazunk. Ez az új látószög. Nem normális dolog, hogy zárt ajtók mögött két-három ember dönt az egész várost érintő problémákról.

Azt lehet Önről tudni, hogy a komáromi Jókai Színház turnémenedzsere.

Ez már a harmadik évad, amit ebben a tisztségben töltök. Előtte hét évig vállalkozásaim útját egyengettem, ami egy ilyen szórakoztató-ipari egység. Ám belefáradtam, nem járt kihívással, és azt is mondják, hétévente váltani kell. Éreztem ennek szükségét. Aztán a humánerőforrásokat úgy sikerült átcsoportosítani, hogy tudtam váltani. Az igény már korábban kialakult, csak vártam a megfelelőre. Most úgy érzem ez az.

Miért éppen ez?

Egy szép májusi napon ettem édesanyám lecsóját, és láttam az Új Szóban, hogy ilyen embert keresnek. Azt mondtam magamnak, ez kell nekem. Mindig is szerettem a színházat, ám annyira kiesett a látószögemből, hogy két évig nem is kerültem közel hozzá. Most pedig adódott a lehetőség, és annyira vonzott, hogy amikor bekerültem az olyan volt számomra, mint amikor Aliz bekerül Csodaországba, vagy éppen a gyerekek a szekrénybe lépve eljutnak Narniába. Más világ. Imádom. Nagyon megtaláltam benne magamat. Nekem való.

Úgy is ismernek téged, mint előadóművészt. Milyen szinten van jelen a zene az életedben?

Nem annyira, mint amennyire szeretném. Sajnos ez azért háttérbe szorult az elmúlt időben, és ez nem tervezetten, ez simán így alakult, így hozta az élet.

Megmaradt hobbi szinten?

Még mindig foglalkozunk előadók közvetítésével (booking, partyszervezé). A hip-hop felvidék nevű mozgalmat is kialakítottuk. Ott még bizonyos pillérek állnak, de ez már jelenleg nagyon alapgázon futó projekt. Hozzáteszem, hogy idén immár tíz éves a dolog. Itt még vannak tervek, hiszen egyébként kár volna egy ilyen régi és értékes dolgot elveszni hagyni. Némelyest átvette a szerepet a mostanra sikeresen felfuttatott műfaj, ami a Slam Poetry. Felvidéken Gútán volt az első, most meg már a magyar több mint tízezres közösség a világbajnoki harmadik helyet hozta Laboda Róbert barátomnak. Én is írogatok „slameket”, de főleg műsorvezető és szervező vagyok.

Más szabadidős tevékenység?

Jelenleg a Contendo MMA klubnak vagyok az elnöke. Magam is sportolok, már négy éve rátaláltam a brazil jiu jitsura, és erre a kevert harcművészetekre, ami a klubnak a tevékenysége. Beleszerettem, nagyon-nagyon jó. Gyerekkoromban küzdősportokat űztem, dzsúdóztam, aztán középiskolás koromban bokszoltam. De csak egy évet. Az egyikből a földharc hiányzott, a másikból meg az ütés. Itt meg pedig megtaláltuk a közös hangot. Az a jó, hogy mivel ez annyira összetett, nagyon intelligens sport is. Ezt kevesen tudják. Mert ha valaki megnéz egy mma-meccset, nem az jön le belőle. Nagyon sok mindenre kell figyelni, és szörnyű technikás sport. Ezt nyugodtan lehet úgy szó szerint venni, hogy ez olyan, mintha sakkoznál, csak ezt az emberi testtel teszed. Gyönyörű. Én imádom, teljesen.

Evidens, hogy szereted Gútát, nyilván itt is képzeled el a jövődet. Vannak-e olyan pontok illetve célok, amiket mindenképpen szeretnél megvalósítani, Gútáért?

Itt képzelem el az életemet. Első lépésben legyen, hogy sikerüljön bejutni a városi képviselőtestületbe. És akkor az új látószög itt is képviselve lesz. Az is fontos, hogy személy szerint nem akarok túl sok mindent megígérni. Annyi bizonyos, egy jó képviselő legyen elérhető és legyen nyitott az emberek felé. Ez az, amit Tiboron kívül az összes képviselőből hiányolok. Tibor írt blogot, segített annak, aki utánament. Ezt akarom hatványozottabban. Hogy mindenki érezze, érezzük az erőviszonyokat. Hogy legyen egy szervezeti térképe a városnak, ahol a polgár pontosan be tudja határolni, ő hol áll. Meglehet, hogy erre egy kisebb kampányt is kellene csinálni. Hogy itt vagyok én, s a képviselő engem képvisel, vagy egy bizottsági tag, akkor én itt kerülök bele a döntésmechanizmusba, s itt tudok változtatni, azokon a dolgokon, amik nekem nem tetszenek. Úgy, ahogyan ezt én régen tettem. És nem utolsósorban ezzel példát is mutatva. Sose titkoltuk, hogy mi azért folytatunk hatványozottabb PR-tevékenységet, hogy ezzel példát mutassunk, és hát lehet látni, hogy ezért megszaporodtak a fiatal képviselőjelöltek, akik késztetést éreznek erre magukban. Hogy felvegyék a kesztyűt. S ezért nagyon sok polgári társulás alakult az elmúlt évben. Ezt mind annak tudjuk be, hogy mi példát mutattunk nekik. A képviselőség szolgálat és nem tisztség!

Borka Roland

Képarchívum

Kapcsolódó anyagok:

HelloGúta: Új látószög program

 

Alsó körzet:

1.Angyal Tamás: "Mindig megoldjuk!"

14.Kárpáty Ernő: „A sportra tettem fel az életem!”

15. Kiss Richard: Projektek menedzselését végzi

21.Marosi Szilárd: „A gyakorlatiasság embere vagyok!”

 

Felső körzet:

8.Forró Tibor: Felfogásbeli módosítást szorgalmaz

15.Kovács Adrián: Családközpontú várost szeretne