Tóth Pálné Bálványi Ilonára emlékeztek

Öt éve hagyta itt a földi életet Gúta egyik legjelentősebb pedagógusa, Tóth Pálné Bálványi Ilona, akinek emlékére egy meghitt és családias légkörben tartottak találkozót egykori tanítványai és munkatársai.

Az összejövetel a helyi művelődési központ Libresso termében zajlott, ahol Mayer János, igazgató rövid felvezetésében méltatta a Tanárnő munkásságát, közösségi tevékenységét és emberségét.

Ezt követően a résztvevők egyenként felelevenítettek egy-egy megmosolyogtató emléket, anekdotát, illetve történeteket meséltek mindenki Ica nénijéről.

Hiánya máig jelen van a városban, nemcsak a jellegzetes orgánuma, hanem elsősorban utánozhatatlan egyénisége maradt meg a gútaiak emlékezetében.

A megemlékezés záróakkordja a művelődési központ folyosója falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása volt.

Tóth Pálné Bálványi Ilona 1936. március 2-án értelmiségi családba született Nagytárkányban (Tőketerebesi járás). Édesapja egy dohánykereskedelmi hivatal alkalmazottja volt, később, a második világháború alatt munkatáborban dolgozott. Ilona édesanyja háztartásbeli volt.

Van egy öccse, László és húga, Éva. Nagytárkányban 1942-ben kezdte látogatni az ottani népiskolát. Itt élte a második világháború zaklatott napjait.

A múlt század ötvenes éveiben a család átköltözött Komáromba, ahol Ilona a szlovák tannyelvű gimnáziumba járt, a csehszlovák ifjúsági szervezet kulturális tisztviselőjeként tevékenykedett. Érettségit követően családi okokból visszatért Nagytárkányba, ahol a helyi középiskolában tanított.

Távúton végezte a felsőfokú pedagógia iskola magyar-szlovák szakát. 1959-ben férjhez ment Tóth Pál tanárhoz. Két fia született, Pál és László. Hetvenes évek elején jött Gútára.

A hetvenes években elvált férjétől és teljes mértékben a tanításnak-nevelésnek szentelte idejét. Irodalmi és színházi körök vezetője volt, színtársulata második helyezést ért el egy országos versenyen. A nyolcvanas és kilencvenes években egyre több diákot készített fel szavalóversenyekre és színházi előadásokban is segédkezett.

Tudósítás egy régebbi koszorúzásról (Gúta TV).

2000-ben egyik alapító tagja volt a gútai Kis-Duna Menti Rockszínháznak. Első rendezése a Légy jó mindhalálig című musical volt, amit nemcsak a közönség szerette, de szakmai körökben is sikert aratott.  Több előadást is rendezett, nemzeti és egyéb ünnepi összeállításokat készített.

Nyugdíjas korában is a város közösségi életének aktív tagja volt, egykori diákjainak segített a diplomamunkájukban. 2007. február 18-án, 71 életében elhunyt.

Emlékvideó:

Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én,

gyenge füvek alusznak a szívem alatt.

A folyó csöndes, nagy nyugalmat görget,

harmattá vált bennem a gond és teher;

se férfi, se gyerek, se magyar, se testvér,

csak megfáradt ember, aki itt hever.

József Attila: Megfáradt ember

Borka Roland

A szerző felvételei