Megtáncoltatták Gútát

 
A táncos menet reggel az egyházi gimnázium elől indult, majd sorra vette a város iskolai és iskolai intézményeit, megállt a nyugdíjas otthonnál és délidőben a városi hivatal előtt Horváth Árpád polgármester és a városvezetés fogadta a táncosokat.

Felkerekedtek és a körforgalomba érve egy kis időre megállították a forgalmat, kurjongatással és kalapfelemeléssel köszöntötték az arra járókat, majd elértek a Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplomhoz, ahol Kiss Róbert esperes megáldotta a sortáncosokat, s táncra perdült velük.

Miután megtáncoltatták a híveket, elindultak a városba, hogy tánccal, zenével és énekkel köszöntsék a lakókat. Mindenütt frissítővel várták őket. A mintegy huszonnyolc táncost három csősz és a Vermes-törzs lovasai valamint a talpalávalót húzó Pósfa zenekar kísérte. A fiatalok felvidéki, magyarországi, erdélyi népdalokat, nótákat daloltak és erdélyi koreográfiát mutattak be a gútaiaknak. A sortáncjárás a Leonor Szállóban tartott hagyományos pünkösdi bállal ért véget.

A pünkösdi sortáncjárás már a 19. század elején is jelen volt, ekkor a zöldághajtást, a pünkösdvasárnapot népi tánccal ünnepelik meg. Ezen a napon szokás a májusfát kidönteni, amivel a majális végét jelzik. A tradíciós szokásban pünkösdi királyt és királynét is választottak, amikor egy lányt jelképes jelleggel kikötözték a vámkerékhez és a kedvesének valamilyen záloggal lehetett kiváltani, ami általában csók volt.

Ha a fiú megtette, akkor ezt azt jelentette, hogy összetartoznak, amit még abban az esztendőben esküvővel pecsételtek meg.

Sortáncjárás Gútán 2011-ben

-br-

fotók: a szerző