Gútán járt Berki Krisztián magyar olimpikon tornász

Neves vendége volt Gútának szombaton. Berki Krisztián magyar olimpikon tornász tette tiszteletét a városban.

A Gútáért Polgári Társulás szervezésében megvalósuló beszélgetős est mintegy ötven perces késéssel kezdődött, a türelmesen várakozó maréknyi közönség kíváncsi volt a híres sportoló élménybeszámolójára.

A városi művelődési központ fűtetlen körtermében megtartott találkozón Méhes Csaba, a polgári társulás nevében köszöntötte a megjelenteket, röviden bemutatta az est főszereplőjét, akivel Neszméri Csilla beszélgetett.

A jövőt és múltat firtató kérdésre Krisztián frappánsan válaszolt: „Engem a jelen érdekel, ebben élek és ebben gondolkodom. A múlt az már történelem, a jövőt pedig nem ismerjük. A jelen minden kihívása elé szívesen állok.” – mondta az olimpikon. Majd elsősorban az olimpiai élményeiről mesélt meglehetősen részletesen, de a magánéletéről és a sport kívüli létezéséről is ejtett néhány szót.

„Az olimpia után megszaporodtak a beszélgetős estek, amikor is lehetőségem van találkozni az emberekkel, felnőttekkel és gyermekekkel egyaránt. Örömmel tölt el, hogy érdeklődnek és hogy közelebb hoztuk ezt a sportágat a nagyközönséghez.” – fogalmazott Berki Krisztián. Elárulta, hogy aránylag hosszú pihenőre ment az olimpia után, s a kikapcsolódása elsősorban alvásból áll, ám ugyanolyan szívesen tölti aktívan is a szabadidejét, színházba, moziba járni, vagy éppen sétálni. Négy hónap után tért vissza az aktív sportoláshoz, úgy mondta: „nehezen szoktam vissza, hiszen huszonnyolc évesen már érzem, fáradok.”

Ugyanakkor azt is megosztotta a hallgatóságával, hogy nem igazán figyel oda az étkezésére, de szerencsére ezzel sohasem volt gondja, hiszen a felesége egyben test-őre is, így jó formában tudja magát tartani. Sportkarrierjéről is ejtett szót, négy és fél évesen csöppent bele ebbe a sportba, legjobb motiváló erő számára Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász volt, egyfajta példakép számára.

Kezdetben szülei támogatása segített neki átvészelni azon időszakokat, amikor nem akaródzott edzésekre járni, később már tudatosan önmaga készült egy-egy megmérettetésére. „Úgy gondolom, szükséges a megfelelő családi háttér, hiszen ez adja meg a kezdő löketet, valamint sokat köszönhetek Zoltánnak is, hogy egyfajta utat mutatott. Ma már meglepődve tapasztalom, jómagam lettem a példakép több gyermek számára. Levelekkel árasztanak el, maileket küldenek, amikben leírják, milyen gyakorlat megtanulására készülnek. Ez igazán jó érzés. Átérzem a példakép felelősségét.”

Krisztián elmondta, a versenyeken elsősorban arra ügyel, hogy a megfelelő pontossággal és minél jobban bemutassa az adott gyakorlatot. „Számomra abban az ötven másodpercben, amíg bemutatom a gyakorlatot, semmi más nem létezik. Csak arra összpontosítok. Úgy gondolom, a lólengés, amelynek kivitelezője vagyok az egyik legerősebb gyakorlatom, és az csak teljes odafigyeléssel sikerülhet. Ez a belső tudás és az eszme harca.”

Szó esett még a sérüléseiről, az azokból való felépüléséről, de a közelgő ünnepek és a karácsonyfa alatti ajándékról is. „Nagyon várom a karácsonyt, ilyenkor együtt van a család, meghitt, szeretetteljes közeg. Ez jóval többet jelent nekem bármilyen ajándéknál. A lényeg, hogy béke és nyugalom legyen.” – mondja.

A jövőről nem szeret nyilatkozni, de azért felvázolta terveit. Leghamarabb 2014 februárjában vár rá egy megmérettetés és természetesen szívesen részt venne a 2016-os riói nyári olimpiai játékokon.

Borka Roland

Száraz István felvételei