Horváth Árpád harmadszor is polgármester lett

Várostörténelmi bravúrral zárta az idei helyhatósági választásokat Horváth Árpád (MKP) polgármester. A szabad választások után először történt meg, hogy harmadszor is a hivatalában maradhat a polgármester. Idén a voksolásra jogosultak mintegy 45,9 százaléka, azaz több mint négyezer ember ment el választani és 46,4 százalékuk Horváthra adta a voksát, így 1892 szavazatot kapott. Négy éve még 2757 szavazattal került a város élére, akkor kicsivel több, mint 47 százalékos volt a részvételi arány. Bár idén nem volt élénk a szavazói kedv, mégis Horváth Árpádnak sikerült tripláznia, ami egyedülálló a város történetében.

Kis visszatekintés: 1990-ben Harsányi Imre került a város élére, őt követte Tóth Imre (1994-1998), majd egy választási időszakon Árgyusi Imre (2002) vezette a várost és a 2006-ös választásokat követően Horváth Árpád tölti be ezt a tisztséget.

Érdekes megfigyelni a választói kedv alakulását az elmúlt húsz évben. 1994-ben az országos átlag feletti volt Gútán a választási részvétel, akkor a voksolásra jogosultak 58,12 százaléka járult az urnákhoz és választotta meg Tóth Imrét (SDĽ - Demokratikus Baloldal Pártja) polgármesternek, aki hét évig állt Gúta élén. Korábban, 1981 és 1989 között a helyi nemzeti bizottság elnöke volt. 2001 októberében egészségi okokra hivatkozva ugyanakkor politikai nyomás miatt távozott tisztségéből, mivel akkori nyilatkozata szerint a képviselők egy része a pártoskodást, amit leginkább a nemzeti propaganda jelentett, fontosabbnak tartották, mint Gúta érdekeit. Ebben a politikailag zűrzavaros helyzetben 2002 tavaszán tartott időközi választáson Árgyusi Imrét választották a város polgármesterének. A szavazásra jogosult polgárok mintegy harmincnyolc százaléka (3337) járult urnákhoz, Árgyusi függetlenként 1776 voksot kapott. Ellenfele, Angyal Béla az MKP jelöltje mindössze kétszáz szavazattal maradt alul.2002 őszén, a soron következő helyhatósági választásokon pedig rendkívül magas volt a részvétel, az országos átlagot is jóval túlszárnyalta, az akkor választásra jogosultak mintegy hetven százaléka élt szavazati jogával.

Az elsőízben tizenkilenc tagúra csökkentett (előtte huszonöt volt) képviselőtestület döntő többségét az MKP tagok tették ki, akik nagyon elégedetlenek voltak Árgyusival, ezért aztán rendszeres politikai csatározások miatt is 2006-ban egy teljesen új és alig ismert Horváth Árpádot indították polgármesternek. Akkori választási jelszava: ’valami új, valami más’ meggyőzte a választókat.

2006 másik érdekessége, hogy a választásokon a város történetében először nyolc polgármesterjelölt indult. Bár korábban Tóth Imre úgy nyilatkozott, nem kíván közéleti szerepet vállalni, mégis indult, mint polgármesterjelölt és a második legtöbb szavazatot szerezte.

A választási kedv a szabad választások óta először csökkent jelentősen, az országos átlag alatti, 43,54 százalékos volt és a testületben többségbe kerültek a függetlenek. Ez 2010-ben megváltozott, és az MKP ismét többséget szerzett a helyhatósági választásokon és jelentős szavazatkülönbséggel ismét Horváth Árpádot (2757) választották meg polgármesternek. 2014-ben pedig Horváth ismét a város első embere lett.

A képviselőtestület összetétele is folyamatosan változó volt, hol az MKP, hol pedig a függetlenek voltak-vannak többségben. A város történetének húszéves önkormányzati időtávlatát tekintve az idén tizenhét tagúra csökkentett képviselőtestületbe Gőgh Mihály (MKP), Árgyusi Imre (független) és Angyal Béla (független) is bejutott, akik már 1994 óta folyamatosan városi képviselőként (vagy Árgyusit tekintve polgármesterként és alpolgármesterként) tevékenykednek.

Borka Roland