Magyarország 1848. március 15-én az összefogásról, a küzdeni akarásról, az önzetlenségről tett tanúbizonyságot!

1848-49 - es forradalom és szabadságharc Magyarország történelmének egyik meghatározó eseménye, melynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség kivívása volt. 
 

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta az országgyűléshez intézett Tizenkét pont bevezetését. Felolvasták a Pilvax kávéházban az ott gyülekező ifjaknak. Ezután Petőfi társaival elindult a kávézóból egy közeli egyetemre, mozgósították az egyetemi ifjúságot. Itt elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi elszavalta a költeményét. Egyre lelkesebb tömeg gyűlt össze. Petőfi vezetésével átvonultak a Landerer és Heckenast nyomdához. Cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Délután háromkor folytatódtak az események. A Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak. A tömeg elindult Budára a Helytartótanácshoz. A megrettent tanács elfogadta a Tizenkét pontot, eltörölték a cenzúrát, szabadon bocsátották a sajtó vétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a győzelmet. 
 

A szabadságharc bukása után néhány társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét. Ezekben a nehéz időkben tilos volt a forradalom megemlítése, Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta. 

Emlékezzünk! Tisztelet a márciusi ifjaknak! Egyenlőség, szabadság, testvériség!