Az UV-sugárzás fajtái és veszélyei

Mint a legtöbb sugárzásnál, az ibolyántúli sugárzás hatása a dózis nagyságától és a behatás időtartamától is függ. Az emberi testre gyakorolt biológiai hatás szempontjából legfontosabb rész a szem és a bőr. Elsősorban az UV-B és az UV-C gyakorol ilyen hatást. Ez a hatás elsősorban fotokémiai jellegű, és kevésbé hőhatás. Az emberi szem legnagyobb érzékenysége 270 nm körül van, ennek hatékonyságához viszonyítják a többi biológiai hatást. A bőrpír (erythema) az UV-B és UV-C sugárzás által okozott túlzott expozícióra adott válasz. A szükséges adag a bőrpír kialakulásához a bőr pigmentációjától és a szaruréteg vastagságától függ (stratum corneum). Előfordulhat, hogy az expozíció és a tünetek között 4-8 órás lappangási időszak van. A tünetek az egyszerű bőrpírtól egészen a súlyos égésig terjedhetnek. A bőr elsötétülése és a szaruréteg megvastagodása némi védelmet nyújt a jövőbeni expozíciókkal szemben. 

Káros hatásai

a DNS károsítása
a bőr öregedési folyamatának gyorsítása, évekig UV-B fénynek való kitettség esetén
a túl sok ideig alkalmazott UV-B fény (lásd szolárium) bőrrákot okozhat
az emberi szem károsítása
hóvakság
a légkör összetevőiből káros anyagok keletkezhetnek. Ha a 240 nm hullámhossz alatti UV-C fény a levegőben lévő oxigénnel érintkezik, ózongáz keletkezhet, vagy nitrogén-oxidok (NOX). A szénhidrogének szabad gyökké alakulása a fő oka a nagyvárosi szmog kialakulásának.
a klórozott szénhidrogéneket foszgénné alakítja.
a bőrben lévő kollagén rostok roncsolása, másképp fogalmazva: ráncosodást okoz (a teljes UV-spektrum)

Forrás: wikipédia/MTI