Új bemutatóra készül a Kis-Duna Menti Rockszínház

A Valahol Európában című musical próbái zajlanak a napokban a gútai művelődési központban, ahol a Kis-Duna Menti Rockszínház előadásában lesz látható a zenei darab. Minden idők legsikeresebb magyar musicalt állítja színpadra a gútai társulat.

Vérfrissítés és tagmegújítás után van a gútai rockszínház, amely egy népszerű magyar musicalt mutat be közönségének. A premierre június 15-én kerül sor a művelődési központ színháztermében. Két előadás lesz aznap, 15 órakor és 19 órakor, már árulják a belépőket a művelődési központ pénztárában öt euró értékben, az előadás napján pedig hét euróba kerül a jegy. Két előadás, ugyanis részben kettős szereposztásban játsszák.

A kosztümös próbán jártunk. Mayer Anna vezette rockszínház mostani bemutatójával továbbra is a magyar darabok népszerűsítését folytatja. A színházvezető úgy fogalmazott, hogy küldetésüknek érzik ilyen módon is kinyilvánítani magyarságuk mivoltát. Több tucat szereplőjével a Valahol Európában musical egy igényes színházi darab.

Nagy fába vágtak a gútaiak, amikor fejükbe vették, hogy megvalósítják. Segítőjük is akadt, a budapesti Bednai Natália színművész személyében, aki nem kis feladatra vállalkozott.

„Az új csapat, új szellemet is jelent. És ezen a szellemiség viszi előbbre ezt a társulatot, amely olyannyira jól teljesített, hogy két hónappal előbbre kellett hozni a darab bemutatóját, hiszen olyan jól haladunk a próbákkal. Gyermek- és felnőtt szereplők is alaposan kitesznek magukért, és hiszek abban, hogy egy remek előadásnak lehetnek szem- és fültanúi június 15-én, a premieren.” – fogalmazott a rendező.

 A darab üzenete pedig egyetemes, bármely korban elővehető és értelmezhető. Éppen ezért azután érdeklődtünk, vajon ez a feldolgozás miben lesz különlegesebb, mint az eddigiek. „Mindenképpen a darabban rejlő kettősséget szerettem volna megjeleníteni. Vannak benne komoly és vidám részek, ezek azonban nem mennek a dramaturgia kárára. Rövidítettem is, így most két ötvenperces felvonást láthat a közönség. Nagyon tempós, friss, humoros, lelke van és lényegre törő.” – mondja Bednai. Hozzáteszi, hogy alapos háttérmunkára van szükség, hogy mindez megvalósuljon.

Keményen hajtja a csapatot, amiért a szereplők elnevezték hajcsárnak. Ezt azonban nem bánja, sőt, ő maga is így nevezi magát. „Vállalom ezt a címkét, de úgy gondolom, csak így lehet igazán értékes produkciót a színpadra állítani. Fegyelemmel és következetességgel!”- mondja erre Bednai Natália.

Elsősorban kellett hozzá egy kiváló csapat, ami szerinte Gútán megvan, és elképedve meséli, mennyire egy emberként élnek ezzel a színházi darabbal.

„Sokat tanultunk egymástól, s ez az egyik pozitív hozadéka. Látom a fejlődést náluk és ez jó. A színházat nem lehet maszatolni, csakis alázattal, érzékkel és hittel lehet csinálni. Persze, megélni nem lehet a kultúrából. Ezért is dicsérendő, hogy a szereplők szabadidejüket feláldozva teszik rendületlenül a dolgukat. Így nagy dolgokat lehet véghezvinni és ennek látható eredménye is lesz.” – fogalmaz a rendező.

Majd pedig rátérünk a tragikus végkimenetelű darab mai mondanivalójára.

„Fontos mondanivalója van. Úgy gondolom, manapság a technikai eszközök egyre gyorsabb elterjedésével egyre kevesebbet beszélgetünk személyesen. Kommunikációs világban élünk, mégis kevesebbet figyelünk a másikra, eltávolodtunk. A darab azt kívánja üzenni, hogy tartsunk össze hittel és akarattal, lépjünk túl a jellembajunkon és legyünk emberek. Tegyünk egymásért. Miért kell tragédiának történnie, hogy ez megvalósuljon?” – kérdi Bednai, aki a darab végi katartikus élményt ígérő jelenetre utal.

Közben körülöttünk serénykednek a segítők-támogatók, hiszen az ún.: stáb nélkül nehezen működne az egész. Bednai megemlítette Tóth Lászlót, aki kitartással és odaadással kezeli a darab körüli teendőket és oroszlánrészt vállal a megvalósításában.

Érdemes még megemlíteni Kartai Adélt, aki a szép koreográfiákat készítette, Domján Mónika a több mint negyven jelmezt tervezte és kivitelezte, illetve a technikai részleg is sokat tett. Mindezek együttes segítésével a szereplők hozhatják a legjobb formájukat.

A darab története a második világháború után játszódik, ahol az állami javítóintézetet bombatámadás után a néhány lurkó az utcán találja magát. Hamarosan több árva, elhagyatott gyermek csatlakozik, és bandába verődve járja a várost, élelem és biztonság után kutatva. A hadsereg és a statáriális bíróság üldözőbe veszi a csavargóknak nevezett elveszett gyermekeket, akiknek folytonos menekülés az életük. Hosszú, Suhanc/Éva, Kuksi, Ficsúr, Szeplős nyakukba veszik a várost és menedéket keresve „fosztogatnak”, hogy életben maradjanak. Egészen addig, amíg egy dombon rá nem lelnek egy elhagyatottnak tűnő házra, ahol egy egykori karmester éli végnapjait. Először kemény harcokat vívnak egymással, azonban az egymásrautaltság érzése és a bajtársiasság összekovácsolja őket, így együtt veszik fel a harcot a rájuk leselkedő veszéllyel. A karmester nemcsak biztonságot adó otthont és élelmet ad a suhancoknak, hanem a zene szeretetén keresztül némi emberséget is ebben az embertelen világban. Mert a zene az kell és nem szabad félni.

Hosszú szerepében Piroska Ádámot láthatjuk, akinek ez az első igazán komoly szereplése. Kellően megilletődött az elején.

„Időbe telt, mire ráleltem a szerep kívánta karakterre. Erősen és maximálisan kellett magamban megtalálni Hosszút. Először nem éreztem őt, mélyre kellett ásnom magamban, hogy ráleljek. A csókjelenetnél is voltak nehézségeim. Meg kellett tanulnom, mi a színpadi csók, ez mindenképpen újdonság volt számomra. Már biztosabb vagyok, érzelmek nélkül, mégis érzelmesen előadni a jeleneteket.” – mondja Ádám. Számára nem okozott gondot, hogy a zenei résszel megbirkózzon, hiszen van némi zenei múltja, ennek most nagy hasznát veszi.

Szabó Márta énekesnő Suhanc/Éva szerepében látható. Kezdetben a meghallgatásokra járva úgy volt, hogy csupán az ének korrepetálást vállalja, illetve, hogy segítséget nyújt a gyerekszereplőknek a dalok eléneklésében, és technikai tanácsokkal látja el őket.

„Az évzáró taggyűlésen Nati (a rendező - a szerk.megj.) kész tényként közölte, hogy enyém Suhanc/Éva szerepe. Még ekkor is nemet mondtam – leginkább időhiány miatt, hiszen eléggé elfoglalt vagyok. De addig-addig győzködtek a többiek, míg elvállaltam.” – mondja Szabó Márta. Nem titok, de kettős szerepet játszik, hiszen nőként férfit is alakít. Afelől is érdeklődtünk, milyen kihívás számára a férfiszerep. „Nagyon izgalmas. Bár még izgalmasabb volna, ha nem egy mindenki által ismert darabról lenne szó. Akkor valószínűleg igazi gradáció lenne a „kiderülés”. Ám én így is nagyon élvezem és megszerettem. Suhancnak rendkívül karakteresnek kell lennie. Kezdetben vagány bandavezér, később az anyáskodó szerelmes nő. Az a legjobb ebben, hogy szinte minden oldalamat megmutathatom. A kemény, megalázott, fájdalommal teli ugyanakkor az aggódó, szerelmes és boldog részemet.” – árulta el Márta.

Szintén kettős szerepben látható Mészáros Tamás, aki Ficsúr szerepét kapta.

„Nagy kihívás számomra ez a darab, mert sok a gyerekszereplő és féltem, hogy nem fogják tudni megérteni az eszmei mondanivalóját a történetnek. Szerencsére ez sikerült és nagyon komoly munka van a társulat mögött. A szerepkör hasonló, mint az eddigi darabokban, amit a Kis-Duna Menti Rockszínház előadásaiban alakítottam. Azonban minden szerep, mint ez is, valamiért más. Többnyire táncos-komikus szerepeket játszom, ezt is közéjük sorolnám, viszont mégis más a súlya, mint az eddigi szerepeim.” – nyilatkozta az ifjú előadóművész.

„Úgy érzem, hogy Ficsúr nagyon fontos mozgatórugója a musicalnek. Ő az, akinek a karaktere a rendkívül ,,szélsőséges rossz”-ban is a lazaságot, a poénkodást, a törtetést és a vakmerőséget szimbolizálja. Ficsúr karaktere menti meg őket az Egyenruhás karmai közül, az előadás első felvonásában-egy kivételes alakítással. Akik ismerik a darabot, azok tudják, hogy mire gondolok. Azok, akik még nem látták, ajánlom figyelmükbe, mert a háború és a nincstelenség korában is akadnak pozitív események. ,,Napfény jön a vihar után.” Külön dicséret jár a ,,fiatal újoncoknak”! Lázasan várjuk a premiert.” – invitálja a nézőket Mészáros Tamás. A kilátástalanságból sok-sok szörnyű eseményeken át is meg lehet találni az életben a reményt, csak egy kicsit groteszk humorral kell kezelni.

Borka Roland

A szerző felvételei