Magyar volt a Pulitzer-díj alapítója

Egy makói magyar zsidó terménykereskedő, Pulitzer Fülöp és a pesti születésű Berger Elize fia volt. Öccsét, Albertet – aki Józsefet Amerikába is követte – papnak nevelték, de nem jutott el a felszentelésig. A család nyolc gyermekéből csak négy élte túl a gyermekkort. A középiskolát József már Pesten végezte, ahová az apja költöztette a családot. Az apa korai halála (1858) után elszegényedtek. Az 1860-as évek elején a Hampel-féle kereskedelmi iskolába járt. József katonai pályára szeretett volna kerülni, és Hamburgban az amerikai hadsereg felvette. 1864 nyarán, 17 évesen, az anyja akarata ellenére kivándorolt, és az északiak oldalán részt vett az amerikai polgárháborúban (hasonlóan az 1848–49-es magyar forradalom utáni magyar kivándorló generáció sok tagjához). New Yorkban a főleg németekből, de számos magyarból is álló 1. számú önkéntes Lincoln-lovasezredbe sorozták be. Négy kisebb ütközetben vettek részt, majd 1865. június 24-én leszerelték őket a virginiai Alexandriában. Pulitzer 1865. július 7-én kapta meg az utolsó zsoldját. New Yorkba ment, de nem talált munkát. Ezután a Missouri állambeli St. Louisban telepedett le, ahol 1868-ban a német nyelvű Westliche Post című napilapnál állt munkába (miután állítólag előbb csikós, hajófűtő és az 1866-os kolerajárvány idején temetőgondnok is volt).

Az újságírói karrierrel szinte egyszerre indult a politikai karrierje. 1872-ben újabb ismeretlen terepre lépett, és üzletember lett. Megvette a Westliche Postot háromezer dollárért. Ezt követte a St. Louis Dispatch megvásárlása 2700 dollárért 1878-ban. Pulitzer összeolvasztotta a két lapot, és a St. Louis Post-Dispatch máig St. Louis napilapja. Ennél az újságnál fejlesztette ki Pulitzer azt a szerepet, amely hozzájárult későbbi sikereihez: a kisemberek bajnoka lett, és a keményen populista megközelítésektől sem idegenkedett. 1883-ra a még mindig csak 36 éves Pulitzer már gazdag ember volt, a kezdetekhez képest már nagyságrendekkel nagyobb üzleti akciókra képes. Ebben az évben vásárolta meg 346 000 dollárért Jay Gouldtól a New York World című újságot, amely addig évi 40 000 dollár veszteséget produkált, Pulitzer keze alatt azonban az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb lapjává vált. „Egyszemélyes forradalmat” hajtott végre, ahogy az újság szerkesztője, James Wyman Barrett fogalmazott később. A World példányszáma egy évtized alatt 15 000-ről 600 000-re szökött fel, és az ország legnagyobb újságja lett.

A lap Pulitzer irányítása alatt az emberekre, botrányokra és szenzációkra összpontosító újságírás felé fordult. 1887-ben Pulitzer szerződtette a híres tényfeltáró újságírónőt, Nellie Bly-t, aki óriási sikerű cikksorozatot írt a Worldnek, miután elmeháborodottnak színlelve magát bejutott a Blackwell-szigeti (ma Roosevelt-sziget) női elmegyógyintézetbe, és tanúja lett az ott alkalmazott erőszaknak. A World másik nagy újítása a tömegnyomtatású, színes képregény volt. A világelsőt, Richard F. Otcault Sárga kölyök című sorozatát 1895-ben közölte az újság. (A Sárga kölyökről kapta a nevét a sárga újságírás.) A World indította többéves sajtókampánynak óriási szerepe volt abban, hogy 1885-re adakozásból összegyűlt a pénz a New York-i Szabadság-szobor talapzatának a megépítésére. A kampány ugyanakkor lökést adott az újság népszerűségének is, 50 000 új előfizetőt szerezve a lapnak. Gazdagon és híresen hunyt el 1911.október 29-én. New Yorkban, Bronxban temették el, a Woodlawn temetőben.

Forrás és fotó: wikipédia