A gazdák olyan erőt adtak a magyarságnak, amelyre lehet és kell is építeni

Az ünnepi alkalom szentmisével kezdődött, ahol Nagy Péter János plébános elmondta, hogy a 19. század második felétől hosszú évtizedeken keresztül a föld nem csak áldás volt, hanem viszályok forrása is. Az idő múltával azonban az életet jelentő földért egymással torzsalkodó családok is megértették, hogy a béke és a szeretet a közöség összetartó ereje, ezért a későbbi nemzedékek között ezek az ellentétek elsimultak.

A templom mellett összegyűlve a résztvevők először Gál Tamás színművésznek, a komáromi Jókai Színház igazgatójának szavalatát hallhatták, majd a város polgármestere, Halász Béla köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében elmondta, hogy a város azon kívül, hogy mély tisztelettel adózik az egykori szorgalmas gazdák emlékének, akik ezt a települést gazdagították és éltették, a mai időkben is minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a mezőgazdasággal és állattartással foglalkozó embereket. ,, A gazdák olyan erőt adtak a magyarságnak, amelyre lehet és kell is építeni. Ezért is fontos, hogy megbecsüljük őket, megadjuk a tiszteletet, és minden segítséget megadjunk nekik. Külön köszönöm Vermes István Koppánynak, hogy ígéretéhez híven elkészítette ezt a szobrot.

Ez is azt mutatja, hogy a gazdaember tartja a szavát, és erre is lehet építeni. Köszönöm Nagy Péter János atyának, hogy az emlékműnek a templom mellett adott helyet, mert ez azt bizonyítja, hogy az Istenbe vetett hit mindig elengedhetetlen része volt a gazdaember életének. Magyar népünk létének két alappilére a hit és gazdák szorgalmas, becsületes munkája. Büszke vagyok rá, Gútán mindig vannak olyan emberek, akik megemlékeznek a múlt fontos eseményeiről, és az építő, alkotó elődökról”- mondta el a városvezető. Rózsa Péter biogazdálkodó a föld szeretetének fontosságáról beszélt, és hogy a mai nemzedék is megtanuljon bánni a termőfölddel, az állatokkal és magával a természettel is.

Elmondta, hogy ő maga is több őshonos magyar állatfajtát tenyészt, szürke marhát, bivalyt, amely jellegzetessége volt az egykori magyar paraszti kultúrának. A szobrot Halász Béla polgármester, Peczár Károly hivatalvezető-helyettes, Vermes István Koppány és Rózsa Péter leplezték le. Ezután Nagy Péter János megáldotta az alkotást és imádkozott az egykori és mai gazdákért, valamint a városért. Vermes István Koppány, az emlékmű megálmodója és elkészítője ismertette a motívumokat, amelyet belefaragott az alkotásba.

A Nap és Hold a magyarság ősi motívumai, hiszen az időjárás és az égitestek alapjában befolyásolják a gazdálkodás minden területét. Ezen kívül a szobron látható a régi Gúta, a Vág és Kis-Duna összefolyása, és a település egykori erődjének alaprajza, amely ma a város címerében látható. Vermes Anna táncművész archaikus magyar népdalokat adott elő, majd a jelenlévők közösen énekelték el a Boldogasszony Anyánk kezdetű népéneket, majd nemzeti imánkat, a Himnuszt.

(sj)

Fotó: Kürti Emese