A magyar pap mindig népe mellett állt
Kultúra
Az előadásnak az Adamis Anna Városi Művelődési Központ adott helyet 2024. december 11-én. A város nevében Halász Béla polgármester köszöntötte a résztvevőket, aki kihangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül fontos azoknak az embereknek a megbecsülése, akik áldozatot hoztak közösségükért a nehéz időkben. ,,Külön tisztelettel emlékezünk Harsányi Gyulára, városunk szülöttjére, és Czigány Imrére, akkori gútai káplánra, akik szintén börtönbüntetést szenvedtek”- mondta a polgármester. Bukovszky László rendkívül alapos kutatói munka után teljes részletességgel ismertette az akkori eseményeket. Felvázolta a csehszlovákiai magyarság helyzetét a jogfosztás éveiben, külön kiemelve a magyarországi főpapság és az itteni magyar papok erőfeszítéseit, hogy ha lehet, közösségünk ne kerüljön újra kisebbségi sorba.
Felhívta figyelmet arra is, hogy amikor megkezdődődött a magyar papság üldözése, letartóztatása, a szlovák főpapság sok esetben megpróbált segítséget nyújtani. Megrázóan vázolta az elhurcolt, bebörtönzött papok és világi segítőik szenvedéseit a börtönben és a kínvallatások alatt. A 75 évvel ezelőtti nagyszabású üldözés az 1949. elején végrehajtott letartóztatásokkal kezdődött, majd ugyenez év december végén kihirdetett ítéletben csúcsosodott ki. Két halálos áldozata is volt az erőszakhullámnak, Kovács Pál gyerki plébános, tiszteletbeli kanonok, és Bokor Ferenc ipolykeszi kántortanító a börtönben haltak meg. ,,Én mindannyiukat mártíroknak tekintem, hiszen az átélt szenvedések, a bátor kiállás a vértanúság magasságába emelte őket. A mártíromságnak pedig nem csak múltba vesző emléke, hanem közösségteremtő ereje is van”- hívta fel a figyelmet Bukovszky László.
(sj)
Fotó: Kürti Emese