152 éve született a leghíresebb magyar hölgy

Alig 50 kilométerre városunktól Kisbéren látta meg a napvilágot a Csodakanca. Kincsem története mesébe illő, nem véletlenül, hogy másfél évszázad után is élesen él a magyar emberek tudatában. Az angol telivér szülőktől származó versenyló igazi sztárnak számított a maga korában. Nem csoda, hiszen Magyarországon kívül Európa számos országában: Angliában, Franciaországban, Csehországban, illetve Németországban is győzni tudott.

A nemzetközi sajtóban „Hungarian miracle” „Hungarian wonder”, illetve „Wunderstute”, azaz Magyar csoda) néven emlegették, illették. Tizenhárom versenypályán, összesen ötvennégy alkalommal nem talált legyőzőre, mindezt pedig kancaként. Ezt a teljesítményt a napjainkig még megközelíteni sem tudták.

Kincsem jelentősége számos területen érezhető volt. Az 1848/1949-es forradalom és szabadságharc leverése után képes volt reményt adni, felrázni a magyar nemzetet sikereivel, különösen mikor az osztrák udvar lovait győzte le. Emellett a hazai lótenyésztést világhírűvé tette és sokakat motivált arra, hogy pénzt, időt, energiát fektessenek a hazai lovassportokba. Ennek hatása napjainkban is érezhető, gondoljunk csak például a fogathajtó versenyekre. Ezen felül napjainkig él a csodaló emlékezete, hiszen a fővárosi ügetőt, rendezvény helyszínt Kincsem Parknak nevezik, illetve 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett aszteroidát, 161975 Kincsem névre keresztelték. Sok művészt is megihletett Kincsem, több szobrot és festményt is készítettek róla, például a leghíresebb egy bronzszobor a fent említett Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található. A világhíresség csontváz Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tekinthető meg. Ezen felül a Valami Amerika trilógia, illetve a Magyar vándor, és a nézettségi rekordokat döntő Futni mentem rendezője, Herendi Gábor vitte filmre csodakanca történetét Nagy Ervinnel a főszerepben.