Mátyás király elfoglalja Bécs városát-1485. június 1.

Már 1482-ben kezdetét vette egy nagyobb hadjárat, melynek során a magyarok bevették Hainburgot, de ekkor még tartós sikert nem értek el. Végül az osztrák főváros alá vonultak, ahonnan III. Frigyes császár még idejében kereket oldott. Az ostrom1485. január 29-én vette kezdetét, mely során az 50 000 fős nagyváros elleni fő stratégia ismét csak a kiéheztetés lehetett. A város falait Frigyes egyik legjobb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer védte a királlyal szemben, de csodát ő sem tehetett. Az ostrom hosszú hónapjai kevés küzdelmet hoztak: bár a védők olykor kitörtek a várból, valamint március során felgyújtották az egyik ostromtornyot is, az ostrom kimenetelét végül az ellátmány megfogyatkozása döntötte el.

Bécs polgárai már 1485 áprilisában összeesküvést szerveztek a kapuk megnyitására, ám erre végül csak június 1-jén került sor, amikor Mátyás természetes fia, Corvin János társaságában ünnepélyesen bevonult a Habsburgok leggazdagabb városába. Bécs városi tanácsosai öt nappal később hűségesküt tettek új uralkodójuk előtt, aki hódítása nyomán felvette az osztrák hercegi címet. Az osztrák főváros öt esztendeig tartozott a magyar birodalmához; ez idő alatt a császári hatalomra aspiráló Mátyás rendkívül toleráns uralkodónak bizonyult, célja nem az erőszakos magyarosítás, hanem egy heterogén birodalom kiépítése volt. Nem véletlen, hogy az 1487-ben elfoglalt Bécsújhely utóbb szobrot is állított a magyar királynak, mely II. József (ur. 1780-1790) uralkodásáig háborítatlanul állhatott a helyi székesegyházban.

Szerkeszti: Sárközi János

Forrás: rubicon

Fotó: wikipédia