Hallottál már a kettős honfoglalásról?

A neves tudós elsősorban régészeti leletekre alapozta azon állítását, hogy a magyar törzsek először nem 895-ben jelentek meg a Kárpát-medencében, hanem egyes csoportjaik már 670 körül. Az elfogadott történészi szemlélet alapján a késő avar kori betelepülést László Gyula már a magyarok érkezéseként jellemzi. Hagyatkozik egyrészt a magyar történetírókra, ugyanis Kálti Márk  Képes Krónikájában ezt olvashajuk: ,, Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Attila magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból…” Itt László Gyula annyit módosít, hogy ezt a dátumot az első bejövetelként értelmezi, és elfogadja a 895- ös évet, mint a második bejövetel időpontját.

A professzor kutatta a régi orosz krónikákat is, akik abban az időben fehér és fekete ugorokról írnak, akik elvándoroltak a Kárpát-medencébe. Annyit érdemes megjegyezni, hogy Szent István király idejében a német krónikák is említik a fekete magyarokat, de hogy hol éltek pontosan és kik voltak, arról jelenleg semmilyen részletesebb adat nincs. László Gyula azzal is erősíti elméletét, hogy a magyar törzsek neveit viselő települések-mint a Keszi, Kürt, Gyarmat, Nyék stb- mellett sokkal több az úgynevezett avar kori lelet, mint amit a honfoglaló magyarokhoz kötnek. Árpád vezérről, és a később jött vezető rétegről pedig elképzelhetőnek tartja, hogy türk előkelők voltak, mint ahogy a bizánci krónikák írják. A kettős honfoglalás elméletét nem fogadja el a hivatalos tudomány, és maga László Gyula is annyit mond, hogy ez is egy lehetséges tény, amit tudományos módszerekkel is lehet erősíteni, de nem állítja, hogy ez a megfellebbezhetetlen igazság. Bárhogy van is, László Gyula professzor hatalmas munkát végzett nemzetünk történelmének feltárásában, páratlanul szép rajzaival pedig betekintést nyújt honfoglaló elődeink életébe.

Sárközi János

Fotó: wikipédia