Kik bombázták Kassát 1941. június 26-án?

A korabeli beszámolók szerint azon a nyári napon ismeretlen felségjelű repülőgépek jelentek meg Kassa felett, és légitámadást intéztek a város, valamint a közeli Rahó település ellen. A bombatámadásnak több halálos áldozata volt, és a hivatalos jelentés szerint az egyik bombarepeszen szovjet jelzést azonosítottak. A helyzet azért volt nagyon kényes, mert 4 nappal azelőtt a Wehrmacht már megtámadta a Szovjetuniót, és több szövetségese, mint Románia és Szlovákia is még aznap, június 22-én szintén hadat üzentek Sztálin birodalmának. A magyar kormányban is nagy volt a feszültség, a Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke, Werth Henrik úgy vélte, Magyarországnak is csatlakoznia kell az invázióhoz, nehogy a két előbb említett utódállam valamilyen előnyhöz jusson hazánk rovására. Ne feledjük, alig néhány éve tért vissza a Felvidék egy része, és Észak-Erdély visszacsatolását pedig csak 1940. augusztus 30-án mondta ki a második bécsi döntés. Bárdossy László miniszterelnök viszont hallani sem akart róla, hogy a katonailag viszonylag gyenge Magyar Királyságot a szovjet óriás ellen harcba küldje.

A június 26-ai bombatámadás azonban felülírt mindent. Horthy Miklós kormányzó úgy vélte, hogy ez elég ok a hadba lépésre, a nagy nyomásnak kitett Bárdossy pedig másnap bejelentette az országgyűlésben, hogy a Szovjetunió és Magyar Királyság között beállt a hadiállapot. A következmények ismeretesek. Egy biztos, hogy akkor még a németek nem követelték Magyarországtól a csatlakozást, hiszen meg voltak róla győződve, hogy itt is beválik a villámháború. és az oroszok őszre leteszik a fegyvert. Tehát az a találgatás, hogy a németek bombázták volna Kassát, hogy belekényszerítsék a magyarokat a háborúba, teljesen alaptalan. Azóta is sokan sokfélét mondanak, de Szakály Sándor történész szerint bárki, bármit mond, senki sem tudta bizonyítékokkal megcáfolni az eredeti verziót, miszerint Kassát és Rahót szovjet légicsapás érte. Hogy szándékos volt-e, vagy véletlen, ez is vita tárgya. Mindenesetre a végtelen orosz hómezőkön megfagyott magyar bakák holttestei mindennél fájdalmasabban bizonyították, hogy a háború a megvalósult földi pokol.

Sárközi János

Fotó: wikipédia