Hagyományok és barátságok- testvértelepülési találkozó a közösségek szolgálatában

Elsőként Kiss Tamás, Pitvaros polgármestere mutatta be települését. Mint mondta, az alig több mint ezerháromszáz fős falu legfontosabb ünnepe a kulcsok átadásával egybekötött falunap, amely kétnapos rendezvényként minden évben összefogja a helyieket és a testvértelepülések vendégeit. Hangsúlyozta, hogy mindig szívesen merítenek ötleteket más települések tapasztalataiból, hiszen a cél az, hogy még erősebbé és élőbbé tegyék közösségük hagyományait.

Sinkovicz Zoltán, Kisbér vezetője a lótenyésztés és a ménes múltját emelte ki a város egyik legfontosabb örökségeként. A Kisbéri Napok minden év július végén adnak lehetőséget arra, hogy a lovas versenyekkel és bemutatókkal felelevenítsék ezt a gazdag hagyományt. Mint mondta, nemcsak ünnepeken, hanem a mindennapokban is igyekeznek életben tartani a múlt örökségét: új funkciót adnak régi épületeknek, emléktáblákkal és szobrokkal gazdagítják a várost, és mindezt a 21. század igényeihez igazítva viszik tovább.

Mezőberény polgármestere,Siklósi István a maga könnyed humorával a „világ közepének” nevezte települését. A nagy múltú Berényi Napok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szeptemberi Káposztafesztivál, amely mára a térség egyik legismertebb eseményévé vált. Különlegességként említette a Street Fighter napot, ahol motoros kaszkadőrök mutatják be lélegzetelállító mutatványaikat. Úgy fogalmazott, hogy a testvértelepülési kapcsolatok lényege nem csupán a hivatalos együttműködés, hanem a tanulás egymástól – hogy „a világ közepéhez” mindannyian egy kicsit közelebb kerülhessenek.

Szirmabesenyő első embere, Bodnár Krisztián elsősorban a gyerekeknek szóló fesztiválok fontosságát hangsúlyozta. A falu legnagyobb rendezvénye a gyereknappal egybekötött falunap, de nem maradhat el a farsangi forgatag, a Szent Mihály-napi ünnepség és az adventi vásár sem.

A sort a Halász Béle gútai polgármester folytatta, aki a vásárt és búcsút, valamint a pünkösdi sortáncjárást emelte ki, amelyek mélyen gyökereznek a helyi hagyományban. Mint mondta, a hagyományőrzés nem merül ki a múlt felidézésében, hanem folyamatos megújulást kíván: ennek jó példája a Hajómalom Fesztivál és a Kattancsfesztivál, az utóbbiban a helyi gasztronómia is kiemelt szerepet kap. A sortáncjárást pedig olyan értéknek nevezte, amely a hungarikumok között is méltó helyet kaphatna.

Medgyesegháza hagyományait Ruck Márton polgármester mutatta be, aki a térség híres dinnye- és gyümölcstermesztésére hívta fel a figyelmet. A Dinnye Fesztivál mellett a Szent Mihály-napi búcsú és az adventi rendezvények gazdagítják a település életét. Hangsúlyozta, hogy náluk a civil szervezetek adják a rendezvények igazi motorját, ami nemcsak az összetartozást erősíti, hanem egyben különösen hitelessé is teszi a programokat. Hozzátette: a testvértelepülési kapcsolatokat szeretnék a jövőben gazdasági együttműködéssel is elmélyíteni, hogy valóban erős szövetséget alakítsanak ki.

A találkozón részt vett Horváth Tomi, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség elnöke is, aki az UNESCO által is elismert Bográcsfesztet méltatta. Náluk a bogrács nemcsak az edényt, hanem egy különleges, többféle húsból, krumpliból és hagymából készült ételt jelöl, amely a helyi gasztronómia szimbóluma. A hagyományos szüreti bálok, traktoros felvonulások és a nemzetközi halászléfőző verseny ugyancsak sok vendéget csábítanak a városba – Erdélytől a Felvidékig érkeznek csapatok, hogy összemérjék tudásukat.

A testvértelepülési találkozó így nemcsak a programok bemutatásáról szólt, hanem arról is, hogy a közösségek hogyan találhatják meg a saját erejüket a hagyományokban. A polgármesterek egyetértettek abban, hogy a múlt értékeinek ápolása az egyik legfontosabb kulcs a jövőhöz – legyen szó táncról, gasztronómiáról, szüreti felvonulásról vagy közös baráti kapcsolatokról.

(sj)