Sortáncolt egész Gúta
Archívum
Nagyon szép néphagyományt ápol a Csemadok gútai alapszervezete, amely hagyományosan pünkösdvasárnap megszervezte a látványos pünkösdi sortáncjárást.
A több helyszínt érintő táncos vonulás alkalmával megközelítőleg harminc lelkes fiatal népviseletbe öltözve dallal és tánccal köszöntötte az őket fogadókat. A sortáncosok a Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvű Egyházi Gimnázium előtt gyülekeztek, hogy némi eligazítást követően táncolva nyakukba vegyék a várost.
A program szerint a gimnázium után sorra vették az intézményeket, az óvodától az iskolán át egészen a Tájházig. Útközben megálltak a városi hivatal előtt, ahol megtáncoltatták a hivatalnokokat, élükön Horváth Árpád polgármesterrel, majd pedig a népes társaság átvonul a Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplomhoz, hogy ott meg Róbert atyát és a hívőket is táncra perdítették.
Volt ám vigadalom, jókedv és móka. A táncosokat csőszök és zenészek is kísérték. Sokan kíváncsiak voltak a táncosokra, a pünkösdi szellemiség hírnökeit. A körforgalomban haladva megállították a forgalmat, volt, aki integetett, vagy tapsolt a táncoló fiataloknak, akik csallóközi és egyéb népdalokat énekeltek.
Volt eszem-iszom, dínom-dánom, s a jókedv az este közeledtével csak fokozódott, s a legkitartóbbak az egész napos táncolás után még a hajómalomnál tartott pünkösdi táncházon is szórakozhattak.
A sortáncjárás egészen a 19-ik századi elejéig datálható. A hagyomány szerint a zöldághajtást illetve a pünkösdvasárnapot néptáncolással ünneplik. Erre a napra esik a májusfa kidöntése, amivel a majális ér véget.
Volt, amikor pünkösdi királyt és királynét is választottak. A lányt jelképesen kikötözték a vámkerékhez, s a kedvesének, vagy egy vállalkozó szellemű fiatalembernek csókkal kellett kiváltani. Ha ezt megtették, ezzel kapcsolatukat pecsételték meg, s még abban az esztendőben házasságra keltek.
Borka Roland
Kép és videó: a szerző
