Exkluzív interjú Horváth Árpáddal, Gúta polgármesterével – II. rész!
Archívum
„Célom, hogy az emberek otthon érezzék magukat!”
Gúta kedvező jövőképének alakulásában közrejátszik az emberek kényelem- és biztonságérzete. A lendületes fejlődés egyik alapja a város lehetőségeinek vonzóbbá tétele. Emellett fő cél az alkotóbb életfeltételek biztosítása mindenki számára, és a színes és sokrétű kulturális és sportélet fellendítése. A több mint tízezer lakosú város a gazdaság terén is jelentős beruházásokat tervez, amelyek megvalósítása belátható időn belül megtörténik: bérlakások építése, közutak és járdák felújítása, a városi belváros kialakítása, valamint a központi buszmegálló teljes rekonstrukciója.
A központiság egyik látványos eleme lesz a városi hivatal és a központi buszmegálló felújítása. Mit fed ez a beruházás?
Teljes mértékben megújul a belváros, új külsőt kapnak a központhoz közeli utcák, s a központi buszmegálló is átalakul. Fedett, fűtött és szociális helyiségekkel ellátott váróterem épül. A Templom tér felújítása is remélhetőleg hamarosan elkezdődik. Átalakul a főtér, sokkal városiasabb képet kap. Kora tavasszal megtörtént a közbeszerzés, egy nyitrai vállalat nyerte meg. Ez EU-s pályázatunk, szereztünk 1 millió eurós támogatást. Jelenleg már csak a miniszter aláírására várunk.
A pénz már megérkezett?
Meg kell várni, míg a miniszter aláírja, s akkor megkezdődhetnek a munkálatok.
De a pénz megvan?
Szerződés van a város és a minisztérium között. Csak az illetékes szaktárca fenntartja magának a jogot, hogy megszabja a kezdési időpontot. Nemcsak mi járunk így, nagyon sok, félszáznál is több település van várólistán. Nem értem, miért nem történik meg a pénzeszközök szétosztása, hiszen az európai illetékes bizottság bírálta Szlovákiát, hogy a 2007-2014-es időszakban megpályázható összeg csupán húsz százalékát hívta le az ország. Nem mehetek fel a miniszterhez, s megfogni a kezét, hogy írja alá. Bár lehet, azt kellene tennem.
A felújítás alatt milyen változások várhatóak, elsősorban a közlekedést illetően?
A belváros felújításánál nem kell forgalomkorlátozásra számítani, a központi buszmegálló átalakításánál viszont átmenetileg áthelyezzük a buszmegállót. Tárgyaltunk Bíró Tiborral, sikerült megegyezni, hogy a buszok ideiglenesen az öreg malom előtti területen álljanak meg, nem messze a jelenlegi állomástól.
Mikor fejeződnek be a munkálatok?
Tudni kell, hogy ez egy hatalmas beruházás, a legjobb esetben is 8-9 hónapot vehet igénybe. Tehát jövőre, azaz 2012 tavaszán már készen lehet. Természetesen amennyiben már idén nyáron megkezdődnek a munkálatok. Jómagam is nagyon várom.
Hol tart a folyamat az ún.: déli zóna beépítésével?
Hosszú évek óta folyik a tervezés, a város hetven hektár területet készített el arra, hogy idővel családi házak építésére kínáljuk fel. A zóna felső területén nem családi házak, hanem lakótömbök fognak épülni. Idén tavasszal a város megkezdte az építkezést, ez a már korábban említett 18 lakásegység építése. Mivel nincs pénz, sajnos a közművesítés még várat magára. Az emberek elsődlegesen ott építkeznek, ahol már kész az út, van villany, víz, gáz és kanalizáció. Azt tervezzük, hogy 15-20 nyolcáras építési telket alakítunk ki, s akinek van szándéka, az építkezhet. Valójában közel kétszás családi ház és megközelítőleg ugyanennyi bérlakás is épülne.
Mi mindent terveznek oda?
Képzeljen el egy lakóparkot, amelynek közepén lesz egy rész, ahol a város szeretné majd felkínálni a telkeket a vállalkozóknak, hogy kisebb bevásárlóközpontot, boltokat építsenek és kis piacteret alakítsanak ki. De számolunk egy sportpályával is, valamint esetleg óvodával, hogy az embereknek ne kelljen a városba jönniük. A tervek szerint mintegy 1500 ember lakna a területen.
Nagyon sokan szeretnének lakáshoz jutni. Jelenleg a Rózsa utca végén épül a 18 lakásegység. Mennyire fog ez könnyíteni a lakásigénylők helyzetén?
Ha azt veszem, hogy állandó jelleggel 50-60 lakásigénylőnk van, akkor a kérvényezők egyharmadának tudunk lakást biztosítani. Hozzáteszem, hogy bár vannak üresedések, java részt két- illetve háromszobás lakások szabadulnak fel, észlelhető, hogy az emberek óvatosak, nem merik kibérelni, mert nem tudják fizetni a lakbért. Mindenképpen támogatjuk a magánlakás-építést is, ami szerencsére beindulóban van. Nyugaton sem az állam épít lakásokat, hanem jórészt magán bérházak vannak, s most Gútán is vannak ez irányú törekvések. Természetesen mindig a város lesz a legolcsóbb, hiszen csak annyi bérleti díjat szedhetünk, amennyit aztán visszaforgatunk az államnak, nem dolgozunk haszonnal.
Sokan panaszkodnak a meglévő gyermekparkok állaga miatt. Mi a teendő?
Ez csupán pénz kérdese. Támogatni tudom és biztos, hogy az első adandó alkalommal játszótereket fogunk építeni. Csak a pénzhiányra tudok hivatkozni. Számos katalógus, árajánlat van az asztalomon, ezekben szebbnél szebb játékokat kínálnak, amik megfelelnek az EU-s kritériumoknak. Idén sajnos már ezzel nem tudunk foglalkozni, remélhetően azonban jövőre már történhet némi előrelépés.
Milyen eszközöket foganatosít a város a lakótömbök környékén található kutyapiszok eltakarítása érdekében?
Meglehet, a városi rendőrség hathatós intézkedésével kellene megoldani. Másként nem tudom elképzelni eme probléma megoldását. Jómagam is azt tapasztalom, hogy a kora reggeli és a késő esti órákban a kutyatulajdonosok leviszik a négylábú kedvenceiket sétálni, s értelemszerűen nekik kellene az ebek után eltakarítani. Sajnos azonban nem ez tapasztalható, s az arra sétáló óvodások sokszor belelépnek. Talán az emberek következetes odafigyelése oldhatná meg a gondot, mert a városi rendőr intézkedhet, pénzbírságot szabhat ki, de ennél többet nem tehet. Meglehet, nem ártana néhány információs bulletin megjelentetése, amelyben felhívnánk az érintettek figyelmét a problémára és megoldási javaslatokat tenni. Nagyvárosokban elterjedt, hogy a kutyatulajdonos kislapátot és műanyag-zacskót visz magával a sétára, s a kutyája után eltakarít. Ezt Gútán nem tudom elképzelni.
A gyalogos közlekedés egyik visszás kérdése a járdák állapota. Ez ügyben mit tervez a város?
Hosszú évek óta elhanyagoltuk a járdáinkat. Idén talán már sikerül valamit tennünk ez ügyben is. A DP Globál munkásai a városi hivatal újonnan kialakított osztályához kerültek, s ez is a feladatuk lesz. Ez a nyolc ember belátható időn belül elkezdi rendbe tenni városunk járdáit, s minimális anyagi ráfordítással széppé és használhatóvá teszik. Egy példát mondok: Az Állomás utcán felszedik a járdaköveket, homokot és apró kőtörméleket raknak alájuk, kicserélik a törött köveket és kijavítják a hibákat.
Itt megjegyzendő, hogy sok kritika éri a városi vezetést, hogy a nehéz anyagi helyzet ellenére mégis további munkásokat alkalmaznak. Gondolva itt az egykori DP Globál vállalat dolgozóira. Miért volt erre szükség?
Tisztázni szeretnék valamit: mégsem tehettünk 15 embert az utcára. Ha már korábban a munkahelyteremtésről beszéltünk, akkor ez egy tipikus példa. Mert nemcsak tizenöt emberről van szó, hanem a családjaikról is, akiktől elvennénk a megélhetést. Nem mellesleg pedig mindezen dolgozónak sok feladata és tennivalója akad. Javítanak a város ingatlanjainak állagán, különféle karbantartási munkákat végeznek iskoláinkban és iskolai intézményeikben. Már kitermelik a bérüket, az elvezetéseket, sőt még az ebédjegyeiket is.
Leggyakoribb feladatok közé tartozik a hangszórók rendszeres karbantartása.
Katasztrofális állapotban vannak. Legszívesebben felszámolnám az egész rendszert. Nem tölti be funkcióját. Nincs rá szükség egy városban. Ma már számtalan módon hozzájuthatnak a lakosok az információkhoz: internet, televízió, újság, stb. Van egy idős nemzedék, aki viszont igényli. Fenntartása és folyamatos karbantartása nagyon sok pénzt felemészt, és van, ahol nem is lehet hallani a hirdetményeket. Ezt a fajta hangszórórendszert 1958-ban kezdték építeni, és 1962-ban fejezték be. Már közel ötven éves a hálozat, tehát gyakorlatilag teljesen elavult rendszerről beszélünk. Megszüntetésével százezreket spórolnánk meg. A karbantartására szánt pénzt másra költeném: újságra, Gúta TV-nek, vagy egy új internetes hírportál létrehozására és fenntartására.
A testület legutóbbi ülésén is szóba került a közvilágítás korszerűsítése és felújítása.
Szükségszerű és időszerű. A világítótestek rekonstrukciójával jelentős spórolást lehet elérni. A közbiztonság növelése érdekében is célszerű a felújításuk. A meglévő helyeken új világítótesteket helyezünk el és sűrítjük a rendszert, hogy megfeleljenek a mai kor követelményeknek. Többféle ajánlat van nálunk, hetente megkeresnek minket ez ügyben, már csak elhatározás szükséges és pályázat, hogy véghezvigyük. Konkrét példát említve a Béke utcán a jelenlegi rendszerben 50-60 méterenként van egy világítótest. Azt szeretnénk véghezvinni, hogy 25 méterenként legyenek a villanyoszlopok.
Ha már a Béke utcát említi, az ott lakók jogosan sérelmezik a megnövekedett teherforgalom miatti úttestmegrongálódást és ennek következtében a családi házak falainak megrepedését. Egyik megoldása a déli elkerülő út megépítése lenne.
Sajnos anyagi eszközök hiányában ez egyelőre megoldhatatlan. Mivel ezt a város önköltségből nem tudja finanszírozni, a Nyitra megye pedig óriási pénzügyi gondokkal küzd, nem valószínű, hogy ez belátható időn belül elkészül. A megyei önkormányzatban elsőbbséget élvez a Nyitra felé vezető út (Nagykér, Berencs, Komját, Ivánka), ahol hatalmas, tízszer akkora a forgalom, mint Gútán. Ráadásul ott a családi házak között halad a forgalom. Most arra összpontosítanak, hogy megépüljön az elkerülő út. A gútaira sajnos nem jut pénzeszköz.
Akkor hogyan fogják a Béke utcán kezelni a problémát?
Hamarosan kikerülnek a forgalomkorlátozási táblák, hiszen 12 tonna feletti járművek haladnak végig a városon, ami nem jó. Így megpróbáljuk mérsékelni a teherforgalmat, s a Béke utcán a legjobb megoldás az lenne, ha új, 5-8 centiméter vastag aszfaltszőnyeget kapna az útburkolat, rugalmas acélhálóval, s a kivitelező 20 éves garanciát vállalna érte. Ez is pénz kérdése: közel 670 ezer euróra lenne szükség.
Mi a helyzet a Gútán áthaladó főút kiszélesítésének tervével?
Ezt megyei pénzekből lehet megoldani. A terv hét lépésben valósul meg. Az első volt a központi körforgalom kialakítása. Második lesz az Aranykalász vendéglőnél lévő körforgalom megépítése. A harmadik lépés a vashídtól az Aranykalászig vezető út kiszélesítése. Negyedik az Aranykalász vendéglőtől a város központjáig vezető út kiszélesítése. Ötödik lépésként a töltőállomásnál a körforgalom kialakítását hajtjuk majd végre. Hatodikként a benzinkút és a város központjába tartó út kiszélesítése következik. A hetedik lépés pedig a Diófa utca rekonstrukciója lesz.
Mikor valósul meg?
Az ütemterv szerint évente kellett volna egy-egy lépést megtenni, azonban anyagiak hiányában eltolódtak a munkálatok. Idén erre már nem kerül sor. A terv azonban kész, megvannak az engedélyek is, és mindent megteszünk, hogy a megyei önkormányzat foglalkozzon ezzel a kérdéssel és mihamarabb újrakezdődjenek a munkálatok.
Kardinális kérdés a szociálisan rászorulók egyre nagyobb száma.
Ez egy országos probléma, és úgy látom, Gútán is így van. Megyei képviselőként sokfelé járok, és ismerem szinte az egész Nyitra megye lakossági összetételét. A gazdasági válság másfél éve alatt az ország lakosainak életszinvonálának változása miatt két táborra esett szét. Öt vagy hat évvel ezelőtt egy fellendülés volt érezhető, körvonalazódott a nagyon gazdagok rétege, valamint jelentős középréteg volt alakulóban és természetesen egy vékony réteg szegénysorban tengődött. Ez ma már nem létezik. 2009 végétől láthatóan szétzilálódik a társadalom. A középréteg az alsósávba került, néhányan ugyan felkerültek a nagyon gazdagok táborába, páran még próbálnak megélni, azonban ezek nagyon kevesen vannak. S aztán ott van az egyre szélesedő társadalmi réteg, akik szegénysében élnek.
Ez miből adódott?
Egyrészt a munkahelyek elvesztéséből. Gútai példával élve: 2006-ban illetve 2007-ben legtöbb esetben nagyon sok fiatal házaspár dolgozott a kábelgyárban. A bankok és egyéb pénzügyi társaságok kedvező feltételek mellett hiteleket osztogattak, és szinte kivétel nélkül az emberek 90 százaléka élt is ezzel a lehetőséggel. Kölcsönt vettek fel nemcsak elektronikai berendezésekre, de autóra, és java részt ingatlanvásárlásra és házfelújításra. Eltelt másfél-két év, s ezek az emberek elvesztették állásaikat. Ma naponta érkeznek a városi hivatalba végrehajtói végzések. Fizetésképtelenné vált egy széles társadalmi réteg. S nemhogy törleszteni nem tud, de sem az energiát, sem pedig a gyermekek étkeztetését nem tudja fizetni, vagy konkrét példánál maradva, a város számára képtelenek a lakásbérletet fizetni.
Mit tehet a városvezetés?
Sajnos nem sokat. Korlátozottak a lehetőségeink. Nyilván a munkahelyteremtéssel részben megoldódna a probléma. Mert amikor az ember elveszíti az anyagi biztonságát, akkor nagyon sok mindent elveszít. Elhiszem, hogy szörnyű lehet, ha az ember elszegényedik, s a reménytelen helyzetében szid mindenkit. Pénzt sajnos nem tudunk nekik adni. Mégis megpróbálunk valahogy segítőkezet nyújtani. Természetesen a törvény keretein belül. Talán azzal is javíthatunk a helyzeten, ha megpróbáljuk olyanná tenni a várost, hogy mindenki otthon érezze magát benne. Legyenek zöldterületek, pihenőparkok, tiszta és nyugodt környezet.
Milyen konkrét lépések történtek ez ügyben?
Konkrét lépesekként megemlíteném, hogy sikerült Gútára csábítani dr. Viola Miklóst, aki egy új rendelőintézetet hozott létre. Felújítottuk a városi egészségügyi központot, ezáltal is lehetőséget teremtettünk, hogy szakorvosok nyissanak nálunk rendelőket. Ezzel is segíteni, illetve tehermentesíteni szeretnénk az embereket, hogy az orvosi ellátás igénybevétele miatt ne kelljen Komáromba vagy Érsekújvárba utazniuk. Valamint óvodáink, iskoláink vannak, sőt, középiskola és gimnázium is található a városban, hogy a gyermekeknek ne kelljen utazniuk. A közeljövőben szorgalmazok néhány buszjárat menetrendváltoztatását, hogy ezáltal is elérhetőbbé váljanak a városhoz közeli települések, ahonnét eddig problémás volt a diákok bejutása Gútára. Ezzel is erősíteni kívánjuk Gúta központi szerepét.
-folytatjuk-
Borka Roland
Fűri Gábor felvételei
kapcsolódó anyagok:
Exkluzív interjú Horváth Árpáddal, Gúta polgármesterével – első rész!