Exkluzív interjú Horváth Árpád polgármesterrel II. rész

Több beruházás is várható 2015-ben

Történelmi választási bravúrral ismét Horváth Árpád Gúta polgármestere. A város történetében még nem fordult elő, hogy valaki harmadszor is megkapja a bizalmat a város vezetésére. Az eredmény nemcsak jutalom, hanem egyfajta előleg is az emberek részéről, a neheze – a nagy elvárások miatt – még csak most kezdődik. Gúta fejlődését elősegítő tervekről-tettekről, a testületben kisebbségbe került MKP helyzetéről, további lehetőségekről, valamint a függetlenekkel való együttműködés szükségességéről Horváth Árpád polgármesterrel beszélgettünk.

Az alpolgármesteri tisztséget ismét Koczkás Beáta tölti be. Miért?

Úgy láttam, hogy az elmúlt négy év alatt bizonyított. Nagyon rátermett és elképesztően tanulékony. Jelen van egyes vállalatok felügyelőtanácsaiban, és megtanulta, amit ezen a területen el kellett sajátítania. Nem hinném, hogy szerencsés lett volna összecserélni és egy új emberre bízni. Ő megismerkedett a környező falvak-városok polgármestereivel, átlátja, érti és ismeri az ezzel kapcsolatos feladatokat. A városi hivatalban is elfogadják. Viszont azt tudni kell, hogy a mostani újra-kinevezésével nőnek a feladatkörei és az ebből fakadó felelőssége is nagyobb lesz.

Mik lesznek ezek?

Főleg a kultúrház, a Gúta Service és a Kolbyt vállalat felügyelete. Emellett segíti a munkámat és szükség esetén helyettesít. Megbízom benne, és úgy látom, a városban is tiszteletnek örvend. Ezt az is mutatja, hogy a választásokkor az alsó körzetben messze az élvonalban végzett. Tehát ez is közrejátszott abban, hogy alpolgármesterré tegyem. Az a szavazatszám, amit hozott, az egy alpolgármesteri tisztséget ad.

Az MKP gútai választási programját olvasva, amiről tudomásom van, hogy az emberektől vett ötletek alapján is íródott, szerepel benne egy kihangsúlyozás: a városi vagyon gyarapítása és a pénzügyi fegyelem. Ez konkrétan mit takar, és miben nyilvánul meg?

Voltak benne lakosok általi javaslatok, illetve sokat áthoztunk az előző programunkból, mert volt sok, ami nem sikerült. De ez természetes. Egy család is tervez egy évre, ami aztán sose sikerül száz százalékra. 2012-ig szépen haladtunk, fejlődtünk, volt saját tőkénk, pénzeszközeink. Voltak saját pénzből történő beruházások, útszakaszok leaszfaltozása. Majd elkezdődött a gazdasági válság és ez nagyon érezhető volt, ami rányomta a bélyegét és hatással volt a város gazdálkodására. Kissé túlköltekeztünk. Ezt aztán próbáltuk különféle megszorító intézkedésekkel oldani. Elmaradtak a prémiumok, létszámcsökkentés történt a városi hivatalban. Nagyon odafigyeltünk, minek köszönhetően némi plusszal tudtuk zárni a 2013-as évet. Akkor már tudtunk a tartalékalapba is pénzt tenni. Ma is van rendelkezésre álló összeg, azonban olyan kevés, hogy abból nem lehet fejlesztésekre használni. Egyetértek Angyal Béla képviselővel, aki azt mondja, csak a törvényben meghatározott módon, tehát telekeladással tud a város bevételhez jutni. Egy-két független képviselő megjegyezte ugyan, hogy így a város eladja a vagyonát, azonban ez mindenütt így van. Mi nem adunk el olyan területet, vagy épületet, amire szükségünk van. Példának mondhatom, hogy a város déli határánál lévő zónában mintegy negyvenhét hektár arra vár, hogy építsenek rá családi és tömbházakat. Ha mindet sikerülne eladni, az szép nagy összeget jelentene. (Mintegy 9,4 millió euró. – a szerk.megj.)

Hol tart a folyamat?

Már vannak érdeklődők. Felparcelláztuk, és szerintem 2015 nyarán már eladjuk az első telkeket. Ebből érkezhet egy kis pénz. Valamint az ipari zónában még mindig 5,7 hektárnyi terület várja beruházóját.

Ezzel kapcsolatosan a holland Yssel cég, amely betonelemek gyártásával foglalkozik, azt tervezte, Gútán építi meg telephelyét. Végül az érsekújvári járásbeli Ebeden telepedtek le, ahol mintegy harminc millió eurós beruházást terveznek, kb. háromszáz munkahely létesítésével. Mi miatt esett el Gúta ettől a beruházástól?

Csak találgatni tudok. Akkoriban három helyen, Csallóközaranyoson, Gútán és Párkányban tárgyaltak. Szerintem nem volt rossz az ajánlatunk. Először az ipari zónában kínáltuk fel a területet, azonban az nem felelt meg nekik, mivel távol esett a folyótól. Majd a szövetkezet almafakertjéről volt szó a tárgyalásokon. Ugyanakkor tanulmányukban rámutattak, nem reális, hogy Gútán megépüljön a kikötő, amire szükségük volt, mivel a Vág nem hajózható. Ehhez nagy segítséget jelentene a kis erőmű, amit terveznek. Emiatt aztán elestünk ettől. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a tizenkilenc tagú önkormányzatnak voltak fenntartásai a cég profizmusával kapcsolatban. És szerintem Gútán az eladási árnál is megbukott a dolog. Hiszen elég magas árat szabtak meg a képviselők, s a jövőben mindenképpen csökkenteni kell az árakat. Tudom, hogy sokan ellenezni fogják, de ha azt akarjuk, hogy valahogy idecsábítsuk a befektetőket, akkor ezt meg kell lépni.

Szlovákia valamiért nem vonzó a befektetőknek. Mégis Gúta mivel tud kedvező feltételeket biztosítani?

Gútára azért szerencsére érkeznek beruházók. Említésre méltó a Relax2000, ami ötven embert foglalkoztat, és ami további bővítéseket tervez. Van a paradicsomtermelő és -feldolgozó vállalat, ami ugyan segédmunkásokkal dolgozik, azonban van, hogy hetven embernek ad munkát. Vagy akár a Kromberg-Schubert vállalat, aminek igazgatójával tárgyaltam, és biztosított, még évekig Gútán maradnak.

Ahol javarészt nem gútaiak dolgoznak.

Ezt a kérdést is szóba hoztam, ő azonban kerülte a konkrét válaszadást. Megkértem őt, hogy lehetőség szerint gútaiakat próbáljanak foglalkoztatni. Nehéz beleszólni egy magánvállalat belső dolgaiba, de többször kértem, tegyen ez irányban lépéseket. Azt felelte, ha tud, akkor segít. De tudni kell, hogy olyan már nem lesz, mint 2007-ben, amikor háromezer ember dolgozott a gyárban. Olcsó munkaerőt kínál Tunézia, Marokkó, vagy akár Ukrajna és Románia.

És az ittenieknek egyre kevesebb munkahely közül lehet választani. Szakbecslések szerint Gútán több mint ezer embernek nincs munkája. Hogy kívánja ezt kezelni?

Nehéz beleszólni az államirányításba. Főleg amikor az igazságtalan szociális ellátmányrendszerbe bevonják a polgármestert, és ez többféle félreértés megfogalmazásra ad lehetőséget. Amikor rajtunk keresztül történik az egyes szociális juttatások kifizetése. Gútán mintegy huszonnégy olyan család van, akik nem rendszeresen küldik gyermeküket iskolába, és aztán megvonják tőlük a családi pótlékot, amit aztán nem a családnak folyósítanak, hanem a polgármesteri hivatalon keresztül kapják meg a vásárlási utalványokat. Vagy éppen azon egyes roma lakosok, akik hatalmas segélyeket kapnak. Ezekről hivatalosan viszont nem kapunk tájékoztatást, csak hallomásból értesülünk a kifizetések nagyságáról. Helyi szinten viszont már történtek ez irányú törekvések. Beszéljünk a mélyszegénységben élőkről, illetve a társadalmilag leszakadt rétegről, ami nem elsősorban romákat érint. Vannak eredményeink az óvodáskorú gyermekek felzárkóztatása terén. Azt tapasztaltuk, hogy többségük fogékony a beilleszkedésre. A felnőttekkel sajnos nem tudunk mit kezdeni, de talán az új nemzedék közül egyre kevesebb lesz, aki sorba áll a segélyért. A városnak itt van nagy szerepe.

Ha már az iskolaügyet említette, kikerülhetetlen az a kérdés, ami már egyes szakmai körökben is egyre többször felmerül. Nevezetesen a két magyar alapiskola összevonásának szükségessége. Hogyan vélekedik erről?

Nem támogatom. Nem titok, engem is megkerestek pedagóguskörökből, hogy talán eljött már az idő, és szükséges lesz meglépni a két iskola összevonását. Nem látom ennek okát, sem gazdaságit, sem pedagógiait. Engem nem győztek meg, hogy erre miért is lenne szükség. Jobban fognak teljesíteni az iskolák, jobban tanul a gyerek, kevesebb lesz a pedagógus? Egy csomó kérdés. Egyet látok, hogy az iskolai beiratkozások kapcsán merülnek fel visszás állapotok. És akkor majd talán az egy igazgatónő elosztja a diákokat jóra és rosszra? Merthogy ez is egyik érv volt, hogy egyik iskolába csak az elesettebb réteg tagjait íratják. De ha egy igazgatóság alá kerül, akkor nem ugyanott vagyunk? Nem látom értelmét. Nem ez a megoldás. Azt gondolom, hogy a három alapiskola igazgatónője üljön le, beszéljék meg együtt és hozzanak megoldást. Ha van egy egészséges versengés, az csak jó. És a szülő abba az iskolába íratja a gyermekét, ahol eredmények vannak.

Egy másik területen is változtatnának. Korszerűsítenék a művelődési központot. Konkrétan miket?

Egyelőre csak a hőszigetelést oldanánk meg. A hatalmas üvegablakok elszívják a meleget, a könyvtárban pedig majdnem kipotyognak az ablakok, szeggel rögzítették őket, tarthatatlan állapotok. Első lépésben szeretnék komfortosabbá tenni, csökkenteni a fűtésköltségeket. Ezt a nyílászárók cseréjével kívánjuk elérni. A könyvtárnál úgy tudom, van lehetőség pályázati pénzeket lehívni erre a javításra.

Másik kardinális kérdés, ami a kampányban is rendre megjelent, az a sportcsarnok szintén siralmas állaga. Milyen úton fognak elindulni a megoldás felé?

Ha nagyot akarnék mondani, akkor azt mondom, egy gyönyörű multifunkcionális sportcsarnokot építünk. Ez viszont nem megoldható, a város önerőből biztosan nem fogja tudni megvalósítani. Itt figyelni kell a pályázatokat és ki kell dolgozni egy projektet, mert most még az sincs. Először is elképzeléseket kell az asztalra tenni és keresni a lehetőségeket, akár határon átnyúló pályázatok formájában. Ezen felül a jelenlegit kell rendbe tenni. Ugyanis negyven éves és teljesen leélt állapotban van. Jártam a helyen, ismerem a problémát. Fokozatosan fog kelleni felújítani, s erre városi pénzt fog kelleni találni. Másik dolog pedig a futballpályán lévő félig kész épület befejezése. Mintegy kétszáz ember fordul ott meg hetente, ők is megérdemelnék. Ezek lesznek a 2015-ös év egyik első lépései.

Mindez a városfejlesztéshez tartozik. Akárcsak a további körforgalmak építése. Az első után leállt a kiépítésük. Hol tart ez most?

Megtörténtek az engedélyeztetések. Az Aranykalász vendéglőnél valamint a benzinkútnál épülne körforgalom, valamint a Szent Annánál megépítendő körforgalom engedélyeztetése folyik. Tudni kell, hogy ez megyei hatáskör, ahol kevés pénz van az útfelújításokra, muszáj elosztani. Naszvadiak jelezték felém, hogy az ottani templom előtti útelágazást alakítanák át körforgalommá. Legutóbbi ülésen hagytunk jóvá pénzeszközöket az Ógyalla-Komárom közti útszakasz veszélyes részének leaszfaltozására. Illetve Keszegfalva számára is kellenek pénzek a faluból Komárom irányába lévő ún.: körhíd felújítására, mivel az a töltés ázik szét, ugyanis a hatalmas kamionforgalom szétnyomja. Ezt fog kelleni oldani. Gútára most nem jut, két évet kell várni az új beruházásra nyitrai finanszírozásból, hiszen a körforgalom mellett 2014-ben a Vág feletti hidat sikerült megyei pénzből felújítani.

Az utak állagát tekintve Gútán is vannak már-már járhatatlan utcák. Gondolok itt az Állomás, a Béke valamint a Szent Anna utcákra. Milyen megoldások várhatóak?

Valamit segített a tehergépjárművek kitiltása az említett utcákból. Csökkent a forgalom, vannak pozitív jelzések. Messze nincs annyi panasz, mint korábban. A Béke utca és az Állomás utca részben megoldódott, viszont a Szent Anna utcánál még mindig nagy a teherforgalom. Az említett utcák teljes útszakasza mintegy négy kilométer, és részenként, évente egy kilométert kell leaszfaltozni, ráhúzni kétszer három centiméter aszfaltréteget.

Pénzben kifejezve ez mennyibe kerül?

Úgy tudom, hogy kétszáz ezer eurós invesztíciót jelent. Jelen pillanatban a Szent Annától az Állomás utcán lévő Montostrojig történő útszakasz felújítását látom reálisnak. Nagyon szeretném, ha ez a 2015-ös évben megvalósulna. A rákövetkező évben pedig a Béke utcát lehetne felújítani. Ha nem lenne annyi pénzünk, akkor két részben kellene megoldani az út leaszfaltozását. A megyében azonban vannak jóval rosszabb állapotú utak. Ha csak a Komját, Berencs és Nagykér falvakat említem, ott valóban veszélyes útszakaszok vannak. Ahhoz képest a Béke utca egy sétálóutca. Gútát tekintve másik megoldás lenne egy a várost elkerülő út megépítése, ezt azonban belátható időn belül nem látom reálisnak.

-folytatjuk-

Borka Roland 

Fotók: Kovács Adrián

Exkluzív interjú Horváth Árpád polgármesterrel I. rész: Sok megegyezésre lesz szükség

Exkluzív interjú Horváth Árpád polgármesterrel III. rész: Fiatalos lendületet kap az idegenforgalom