Sortáncot járt egész Gúta

Pünkösd vasárnapján idén is megrendezték a pünkösdi sortáncjárást a városban. A Kikelet Néptáncegyüttes közel harminc tagja énekelve, táncolva, csujogatva járta Gúta utcáit, tucatnyi helyszínen megtáncoltatva a nézőközönséget is. A talpalávalót a Pósva zenekar húzta, a vidám menetet a Vermes törzs lovasai kísérték a csőszök útmutatása mellett.

A táncosok hagyományosan a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközponttól indultak, útba ejtve többek között a város magyar alapiskoláit és a Tündérkert óvodát, a nyudíjasotthont, a városházát, a városi művelődési központot, a hajómalmot, de fogadta őket a HelloGúta és a Magyar Asszonyok Ligája is. A napot táncházzal zárták a Tájházban. A városháza előtti téren Horváth Árpád polgármester – immár hagyományosan – verssel várta a táncosokat, akik nemcsak a polgármestert, hanem Slovák Marián atyát és a miséről kifelé tartó híveket is megtáncoltatták a katolikus templom kertjében.

"Az idén kilenc pár felnőtt táncos, és hét pár gyermek táncos vett részt a sortáncjáráson. Minden éven próbálunk a felgyűjtött csallóközi táncanyagból meríteni, ebben két évvel ezelőtt Dobsa Tamás koreográfus volt segítségünkre és azóta is a tőle tanultakból gazdálkodunk, csupán néhány elemet változtattunk rajta. Mindent összevetve, a tavalyi évekhez képest sokkal nehezebben mentek az előkészületek, ugyanis a felnőtt tánccsoportból sokan elkerültek külföldi egyetemekre, ezért nem tudtunk heti rendszerességgel próbálni, de már ismert táncanyaggal és koreográfiával dolgoztunk, így viszonylag gyorsan belerázódtunk. Sajnos idén a rossz idő miatt szombaton a vámkerék-fa felállítása a malomnál elmaradt. Idén is nagyon jól éreztük magunkat, a Pósfa zenekarnak ezúton is köszönjük az egész napos kitartást a muzsikájukkal végig remek hangulatot biztosítottak, valamint nagy örömünkre a helyi Kikelet zenekar is több állomáson kísért bennünket" – nyilatkozta portálunknak Angyal Réka, főszervező.

Legyen Hungarikum a sortáncjárás

A sortáncjárás a pünkösdi ünnepkörhöz tartozó hagyományokból nőtte ki magát. Az 1800-as években nemcsak Gútán, hanem a Csallóköz számos településén művelték. A második világháború után Gútán a Csemadok újította fel, gyakorlatilag ez a város egyetlen fennmaradt hagyománya. Ezen érték megőrzése, fennmaradása érdekében a Fiatal Független Képviselők Frakciója a legutóbbi testületi ülésen arra a kérte Horváth Árpád (MKP) polgármestert, kezdjen tárgyalásokat az illetékes szervekkel a pünkösdi sortáncjárás hungarikummá nyilvánítása érdekében. A folyamat tehát elkezdődött, de úgy tűnik, a hungarikumokról és a magyar nemzeti értékekről szóló törvény várható módosítása nyomán először a Felvidéki magyar értéktárba kell felvetetni a sortáncjárást.

A Felvidéki magyar értéktártól a Hungarikumig

Az új szervezési felépítéséről Szakáli István Lóránd, a földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára beszélt május derekán Komáromban a Felvidéki hungarikumok elnevezésű konferencián, amelyen jelen volt a HelloGúta társulás több tagja is. Angyal Béla pedig a sortáncjárásról, mint felvidéki értékről tartott előadást. Ezen a konferencián mutatta be Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke a Felvidéki magyar értéktár tervezetét: a háromlépcsős rendszerben az ágazati, települési, tájegységi és regionális értékek alkotják az első szintet, a Felvidéki értéktár a másodikat, és a Külhoni értéktár a harmadikat. Innen léphetnek tovább az egyes elemek a nemzeti értékek sorába. A nemzeti értékektől vezet tovább az út a kiemelkedő nemzeti értékek fokozatán át egészen a hungarikumig. „Valószínűleg ezen az úton kell végighaladnunk, már folyamatban van a sortáncjárás felvétele a felvidéki értékek sorába” – mondta portálunknak Forró Tibor, a HelloGúta elnöke.

Gúta egyik másik jellegzetessége, a paprikás kattancs már a Külhoni értéktár nemzeti értékeinek jegyzékében szerepel.

(villagutta)

Fotó: Tóth Tamás
Videó: YouTube (Tóth Tamás)