Gúta megalapozta az egész életemet - interjú dr. Libárdi Péter gimnáziumi vezetőtanárral
Interjú
Ezt a beszélgetést most főként azért készítjük, mert Ön gútai születésű. Mit adott Önnek a város?
Nagyon sokat. Nyugodtan kijelenthetem, hogy Gúta megalapozta az egész életemet. Gyermekkoromat itt töltöttem, és 27 éves koromig itt is éltem. A Május 1. utcai Alapiskolába (ma Corvin Mátyás Alapiskola) jártam, majd ott is kezdtem tanári pályámat: három éven át tanítottam, osztályfőnökként is dolgoztam. Itt meg kell említenem olyan pedagógusokat, mint Tóth Pálné- Ica néni, vagy Sztankóné Soós Klára aki a történelmet tanította. Nagy szeretettel gondolok rájuk ma is. Soós Klára nagyon érdekesen, mai mértékkel is modern módszereket alkalmazva oktatta tantárgyát, és személyiségével elvarázsolt bennünket.
Meggyőződésem, hogy legfontosabb tényező a tanár személyisége. Azon múli kaz oktatás sikere. Később a komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban – ma Selye János Gimnáziumban – érettségiztem, amire szintén nagyon büszke voltam akkor is, és az vagyok mai is. Ezt követően Nyitrán, a Konstantín Filozófus Egyetemen szereztem tanári diplomát 1-4 -es szakon, és hazajöttem Gútára tanítani. Egyetemi tanulmányaim kapcsán mindenképpen szeretném megemlíteni első nagy szakmai mentoromat, Dr. Telekiné Nagy Ilona docens asszonyt, aki megalapozta a nyelvészet iránti elkötelezettségemet, az ő bíztatására kezdtem el foglalkozni a kommunikációtudománnyal, amiből aztán a pszicholingvisztika tudományterülete nyílt meg előttem. Nála írtam mindkét egyetemi szakdolgozatomat is.
Bár Budapesten élek, mindig gútainak vallom magam, testvéreim és feleségem szülei is ott élnek. Gyakran mesélek diákjaimnak felvidéki gyökereimről, és rendszeresen szervezek irodalmi, történelmi kirándulásokat Szlovákia magyarlakta vidékeire. 2003 óta minden évben négyszer síhétvégékre is elviszem tanítványaimat az Alacsony-Tátrába.
Kutatóként elsősorban milyen témákkal foglalkozik?
Fő kutatási területem a pszicholingvisztika, azon belül is a mentális lexikon vizsgálata, különös tekintettel a gimnazista korosztály nyelvhasználati jellemzőire. PhD-disszertációmat is ebben a témában készítettem el az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programjában, Gósy Mária Széchenyi-díjas professzor asszony témavezetésével.
Gimnáziumi tanárként mi áll legközelebb a szívéhez?
Mindig is fontosnak tartottam a tehetséggondozást. 2017 óta tizenkét tanítványom jutott be a magyar nyelv OKTV döntőjébe. Nagy örömömre szolgált, hogy ezeknek a diákoknak az esszéit idén könyv formájában is megjelentethettük „Így kutatunk mi! Istvános diákok magyar nyelv OKTV-tanulmányai” címmel.
Igazgatóhelyettesként több iskolát is összekapcsolt. Milyen célt szolgált ez a kezdeményezés?
Szívügyem volt a külhoni és magyar diákok kapcsolata. Ezért hoztam létre egy hármas testvériskolai együttműködést a budapesti Szent István Gimnázium, a révkomáromi Selye János Gimnázium – ahol magam is érettségiztem 1985-ben – és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium között. E kapcsolatok révén a diákok személyesen is megtapasztalhatják a magyar kultúra sokszínűségét.
Legutóbb egy nemzetközi konferencián előadóként vett részt. Milyen témával szerepelt?
2025. szeptember 10–12. között Párizsban, a Sorbonne Egyetemen vettem részt egy, a beszéddel foglalkozó nemzetközi konferencián. Itt angol nyelvű előadást tartottam „The Teaching of Rhetorics of Hungary in the 13th–19th Centuries” címmel, amely a magyarországi retorikatanítás hatszáz éves történetét dolgozta fel. Az előadás tanulmánnyá formált változatát a Proceedings of the Seventh International Workshop on the History of Speech Communication Research Paris, 2025 című tudományos kiadvány is közölte.
Zárásként hadd kérdezzem: hogyan támogatja Önt családja ebben a sokrétű munkában?
Feleségem, születési nevén Horváth Adrienn, építész igazgatóként dolgozik egy budapesti építészeti cégnél. Mindig számíthatok a támogatására, ami nélkül nem tudnék ennyi szakmai és oktatási feladatot ellátni.
Sárközi János
Fotók: Dr. Libárdi Péter
