Üdvözöljük Gútán!
2025. május 9. péntek, Gergely
Szórványos felhőzet
6 °C
Szórványos felhőzet

Történelmi évfordulók: 85 éve tört ki a 2. világháború

Történelem

szeptember 1., 15:34 / Szerző: villagutta
A Lengyelország elleni német támadásra a közvetlen ürügy egy átlátszó provokáció, a gleiwitzi (ma: Gliwice) rádióadó elleni támadás szolgáltatta, amikor lengyel egyenruhába öltözött németek elfoglalták a határ menti kisváros rádióállomását. Az első harci eseményre 1939. szeptember 1-jén, hajnali 4 óra 40 perckor került sor, amikor a német légierő (Luftwaffe) bombázni kezdte a lengyelországi Wieluń városát. Ezzel az eseménnyel kitört a második világháború.

A kezdeti német-lengyel konfliktus akkor szélesedett európai méretűvé, amikor a Lengyelország sérthetetlenségét garantáló Franciaország és Nagy-Britannia két nappal később, szeptember 3-án hadat üzent a Harmadik Birodalomnak. Mivel a hadüzenetet komoly harci cselekmények nem követték a franciák és angolok részéről, ez meg is pecsételte Lengyelország sorsát. A 2. világháborúról megszámlálhatatlan könyv és tanulmány született, ezért nehéz leírni egyetlen cikkben úgy, hogy minden részlete legalább nagyjából érthető és áttekinthető legyen.

Hitler és a nácizmus előretörését nagyban segítette az első világháborút lezáró békerendszer, amely gyakorlatilag koldussá tette Németországot, és kiiktatta a kelet és  nyugat között álló nagyhatalmat, az Osztrák- Magyar Monarchiát. Az újból erőre kapott Németország 1933-tól kezdve, most már a nemzetiszocialista párttal és Adolf Hitlerrel az élén elérkezettnek látta az időt, hogy régi erejét visszanyerve megint vezető szerepehez jusson a világban. Lassan felszámolta a párizsi béke németekre hátrányos következményeit, bekebelezte Ausztriát, és Csehszlovákiát gyakorlatilag megszüntette. Mindezt az akkori nagyhatalmak, Anglia és Franciország beleegyezésével, vagy hallgatólagos jóváhagyásával. Meg kell mondani, hogy Csehszlovákia feldarabolása a lengyeleknek sem fájt nagyon, 1938-ban ők is megkapták az általuk igényelt területet.

A hitleri Németország tehát a mindig békét hangoztató nyugati hatalmaktól egyálatalán nem tartott, most már csak a Szovjetunióval kellett megegyeznie, hogy minden oldalról biztosítva legyen. Sztálin könnyen belement az alkuba, amelyet 1939. augusztus 23-án nyélbe is ütöttek, és amely a két aláíró külügyminiszterről a Ribbentrop-Molotov paktum néven vonult be a történelembe. Az egyezmény titkos záradékában felosztották Európa egy részét, a Szovjetunió megkapta a Baltikumot és Lengyelország keleti felét. Ezzel minden akadály elhárult a náci Német Birodalom elől, hogy tervét végrehajthassa, és a Wehrmacht 1939. szeptember 1-én betört Lengyelországba. A történelmi igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy szlovák hadosztály is követte.

Forrás és fotó: wikipédia/rubicon