Történelmi évfordulók: Szigetvár eleste-Zrínyi Miklós halála

A százezer főt számláló török fősereg, amely 300 ágyút is hozott magával, 1566. augusztus 5-én érkezett a szultán által megvetően „vakondtúrásnak” nevezett vár alá. Szigetvár tíz éve volt tüske a török körme alatt, 1556-ban, egy sikertelen ostrom után tízezer halott maradt falainál. Zrínyi lehetőségeihez képest megerősítette, olaszbástyás földvárrá alakította, a 2500 védő azonban a szokatlanul forró nyárban már az első ágyúlövés eldördülte előtt elvesztette egyik legfontosabb fegyverét: a várat övező mocsarak kiszáradtak. A védhetetlen újváros két nap alatt elesett, az óváros és a mellette lévő magaslaton álló vár azonban ellenállt, ágyúik súlyos veszteségeket okoztak a töröknek. A szerb származású Ahmed Sokolović nagyvezír ekkor a megadásért cserébe felajánlotta Zrínyinek Horvátországot és Szlovéniát. Zrínyi nemleges válasza után a török négy nap és négy éjszaka lövette a várat, miközben az aknászok alagutak fúrását kísérelték meg. A várban egyre kevesebb volt a hadra fogható ember, de a védők hősiesen kitartottak. Az ostromlók mind súlyosabb veszteségeket szenvedtek: élelemhiány és vérhas tizedelte őket és az idő is őket szorította, noha augusztus 21-én elesett az óváros, és a védők a várba szorultak vissza. 

A várárok vizének lecsapolása, az ostromépítmények elkészülte alatt négy napig halálos csönd telepedett a környékre. A török augusztus 26-án indította meg a döntőnek szánt rohamot, de visszaverték őket, a falak alatt holtan maradt Ali budai pasa és a török tüzérség vezetője is. A tomboló Szulejmán augusztus 29-én, a mohácsi csata negyvenedik évfordulóján személyesen irányította az újabb általános rohamot, de hiába: az ostromlók több ezer halottat vesztettek, s fogságba esett a janicsáraga is. A szultán a kudarcot látva állítólag sírva fakadt, még lováról sem tudott leszállni. Szeptember 5-én aztán a török aknászok sikerrel jártak, hatalmas robbanások rázták meg a várat. A megrongálódott falon janicsárok ezrei nyomultak át, Zrínyiék azonban a törökök hulláival torlaszolták el a rést. A hetvenkét éves Szulejmán másnap meghalt, bár ezt eltitkolták, sőt a harci morál növelése érdekében a halott uralkodót díszruhában egy székbe ültették, és elvonultatták előtte a sereget. A halálhírt csak a vár eleste után jelentették be.

A rommá lőtt belső várba visszaszorult, reménytelen helyzetbe került védők fogadalmukhoz hűen felkészültek a halálra. 1566. szeptember 7-én páncél helyett ünneplőbe öltöztek, Zrínyi maga maréknyi aranyat tett zsebébe, mint mondta, temetésére. Ezután kinyittatta a kaput, az utat a várhídon tülekedő ellenségtől két szögekkel töltött ágyúval tisztíttatta meg, s megmaradt 300 embere élén, egyik kezében zászlóval, a másikban karddal kirontott a várból. A kézitusában három kivételével minden védő elesett, Zrínyit két golyó mellen találta, egy nyílvessző a szemébe fúródott. A várat törökök ezrei özönlötték el kincsek után kutatva, amikor egy fiatal magyar nő felrobbantotta a föld alatti lőszerraktárt, a romok háromezer janicsárt temettek maguk alá. Szigetvár ostroma összességében 2500 magyar és 25 ezer török életet követelte.

Forrás és fotó: múlt-kor