Csernus Imre beszólt a gútaiaknak is

Nem kímélte a gútaiakat sem Csernus Imre, aki a Kultúrkorzó kapcsán tartott előadást az érsekújvári kultúrházban.

A sajátos gyógyítási módszereiről híres pszichológus csoportos terápiának is beillő, a Fájdalom arcai címen tartott előadást, amelyre a régióból érkeztek érdeklődők.

Gútaiak népes csoportja is részt vett a téma velejébe vágó irodalmi esten. Nem hagyományos volt a tekintetben, hogy a sokszor morózusnak tűnő doktor alaposan felforgatta az est menetét, fittyet hányva bármilyen forgatókönyvre és eltervezett műsormenetre.

A spontaneitásáról is híres pszichiáter Kecskés Ildikó műsorvezetőt is egy új helyzetbe hozta, kíváncsian várja a háziasszony reakciójára.

Két nézőt invitált a színpadra, hogy őket szemléltető eszközként használja. Csernus nem kímélt senkit sem, a velőtrázóan őszinte megnyilvánulásokat hozta felszínre és a közönséggel közösen elemeztek bizonyos élethelyzeteket, amelyek részletes leírása A fájdalom arcai című kötetében is megtalálhatóak.

Szó volt a gyávaságról, mint egy népbetegségről, mivel elmondása szerint a magyarok pesszimista emberek, és ez meglátszik viselkedésükben is, holott a boldog és kiegyensúlyozott élet egyik alapvető igazsága, gyáva ember nem érdemli meg a boldogságot sem.

A mintegy kétórás előadáson Csernus Imre részletesen beszélt a félelmeinkkel való szembenézésről, az intimitás kialakulásának feltételeiről, a hazugságok megszüntetésének lehetőségéről, valamint a társfüggőség negatív hatásairól.

A nézők soraiból itt-ott bekiabálások is hallatszottak, amit a pszichiáter sajátos stílusában helyre rakott. „Miért szól bele? Ki kérdezte magát? Senki. Látja, éppen a kéretlen segítség okozza a legnagyobb gondot-problémát. Akkor beszéljen, ha kérdést kap, addig kussoljon!” - mondta Csernus.

A két beszélgetőtárs legszemélyesebb dolgait is kitárgyalta, szemléltető példákkal előállva ecsetelte az egyes személyiségszerkezetek merevségének illetve rugalmasságának mértékét.

Csernus Imre szerint a gyávaság legyőzése és a siker elérését csakis a váratlan pillanatok megélésében lehet elérni, mert a negatív megmérettetés mutatja meg, ki milyen ember.

„Az ember mindennap kerül olyan helyzetbe, amelyben nem érzi komfortosan magát, de ez a negatív érzéseink kimondásáról is szól. Ha én tudom, hogy megélhetek jót és rosszat is, és elfogadom magamban mindezt, akkor bátran szembeállok bármilyen élethelyzettel, mert tudom, hogy bármi érjen is, elfogadom, és tanulok belőle.”

A megalkuvásról a pszichiáter azt mondta, hogy az önmagunk megerőszakolása és az áldozat szerepének gyakorlása.

Szerinte boldog és kiegyensúlyozott életet csak az élhet, aki elfogadja, hogy emberből van, aki képes hibázni és nemcsak a pozitív, hanem a negatív érzéseiről is oldottan tud beszélni, mert nem akar mindenáron megfelelni.

„Akik végigmenekülik és végigrettegik az életüket, mert nem akarják megoldani problémáikat, azok vissza fogják ezt kapni, még súlyosabban. Senki nem fogja megúszni. Mindannyian megkapjuk. Akkor nem jobb kimondani, még ha fáj is? És addig változtatni, amíg a gondolkodás szikrája bennünk van? Mert lehet megkeseredve élni. Kétségtelen. Lehet azt mondani, hogy ’hát három gyerekem van, hová menjek?’. És mennyire igaz az a szólásmondás, bármennyire is sablonosnak és közhelyesnek hangzik, hogy bátraké a szerencse! És miért mondják, hogy a szegény embert még az ág is húzza? Miért van az, hogy aki önmagával kapcsolatban feszült és békétlen, az ugyanilyen embereket fog magához vonzani? Miért van az, hogy aki jól érzi magát a bőrében, azt egyre több olyan ember veszi körül, aki szintén jól érzi magát a bőrében? Nem vették még észre? Egészséges egyén soha nem lesz olyasvalakiből, aki nem vállalja az elfojtott érzéseinek megélését, és az ezekből fakadó változtatásokat. Átélni és kimondani. Elfogadni és változtatni. Soha senki nem lesz kiegyensúlyozott és boldog, ha ezt nem képes megtenni. Csak vergődni fog a félelmei csapdájában, haláláig.” – üzente dr. Csernus Imre.

Az előadás után az érdeklődők megvásárolhatták köteteit, majd a szerző dedikálta is azokat, s még közös fotó készítésére is volt lehetőség.

Borka Roland

A szerző felvételei