Most megkockáztatom, hogy esetleg valaki megneheztel rám, amiért kedves, de teljesen megalapozatlan tévhiteket próbálok megdönteni ezeréves állami létünk kétségkívül egyik legnagyobb tragédiájával kapcsolatban.

1980. június 3-án tért vissza a Szaljut–6 űrállomásról Farkas Bertalan, az első és mindez idáig egyetlen magyar űrhajós, aki eljutott a kozmoszba. Történelmi utazásával Magyarország – hetedikként – belépett azon nemzetek sorába, melyek embert juttattak a világűrbe.

Kopácsy József (1775-1847) esztergomi érsek gabonával, vetőmaggal segítette meg a bajbajutott gútai jobbágyokat

A nyugati szomszéd évtizedek óta megkeserítette Hunyadi Mátyás életét, és a rövid élettartamú békekötések sem tették lehetővé a nyugodt egymás mellett élést.

A Szlovenszkóhoz csatolt Guta Komárom megyei község és rendőrsége e hó elsején parancsot kapott, hogy azonnal tartóztassa le L. Kálmán gútai gyógyszerészt, akit azzal gyanúsítanak, hogy tizenhárom évvel ezelőtti losonckörnyéki harcok alkalmával Herencsvölgyön többedmagával kivégzett egy szakaszvezetőt. A letartóztatás érthető feltűnést keltett, s a gyógyszerészt teljesen váratlanul érte. E hó 5-én a gútai csendőrség autón behozta a komáromi ügyészségre L. Kálmánt, akit valószínűleg a besztercebányai ügyészségre visznek. L. Kálmán nem is tagadta, hogy része volt a kivégzésben. Szerinte, mint az akkori losonci 25- ös közös gyalogezred önkéntes őrvezetője, századosa parancsára ötödmagával kivégzett egy szakaszvezetőt, aki gépfegyverrel félemlítette meg a herencsvölgyieket. A parancsnak, mint katona, engedelmeskedett, mivel patrulszolgálatot teljesített. Gután és környékén nagy feltűnést keltett a gyógyszerész letartóztatása. L. Kálmán csak néhány hónapja tartózkodik Gután, ahol mai patikáját megvette. A gyógyszerész hirtelen letartóztatásával Guta községben zárva maradt a patika, s e pillanatban a tizenkétezer lakosú községnek, — mely Szlovenszkó legnagyobb faluja, — nincs gyógyszertára, s patikai ügyekben Komáromba kell mennie a gyógyszerre szorulóknak.

Gyógyszerészi Közlöny, 1932. február 28.

Szerkeszti: Sárközi János

A kép illusztráció, DKA

1594. május 30-án hunyt el Balassi Bálint, a magyar nyelvű irodalom első jelentős alakja, a hazai reneszánsz kiemelkedő alkotója.

Gutai gőzmalom részvénytársaság.

Ezen részvénytársaság az 1903. évi deczember hó 22-én tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. A vállalat tárgya : egy vám- és kereskedelmi őrlésre berendezett gőzmalom felállítása, amely által Gután és vidékén termelt gabona értékesítését előmozdítja; a liszt beszerzését a közönségnek könnyebbé tegye és az elért tiszta nyereségből részvényeseknek osztalékot nyújtson. A társaság tartama : 30 év. Az alaptőke : 60.000 korona elosztva 600 darab névre szóló és egyenként 100 koronáról szóló részvényre. A társaság hirdetményei az üzlethelyiségben való kifüggesztetés és a templom előtti kihirdetés és dobszó útján tétetnek közzé. Az igazgatóság hét tagból áll. 1901. évi deczember hó 22-én választották : Palkovich Victor esperesplébános, Zsemlye Géza anyakönyvvezető, Dócza Kálmán birtokos, Varga Dániel birtokos, Ratkovszky Pál kereskedő, Szabó Miklós birtokos és Őszi Lajos birtokos gutai lakosok. Okmánytári száma :105.

Komáromi törvényszék, 1904. január 30. 399. sz. 241/1

(Központi Értesítő, 1904-02-14 / 13. szám)

Szerkeszti: Sárközi János

A híres parasztbrigadérost, aki szembeszállt a császári önkénnyel, majd bujdosótársaival együtt felkereste a brezáni várban tartózkodó Rákóczit, meglehetősen méltatlan halál érte. Sok vitézül megvívott csata, rajtaütés ás várostrom után tömegverekedést kirobbantó részeg katonái verték agyon pünkösd vasárnapján.

«Imre birod.hg. esztergomi érsek. Adjuk emlékezetül jelen levelünkkel mindnyájoknak, kiket illet, hogy minekutána a mi Komárom megyében létező és a mi Esztergomi érsekségünkhöz tartozó. Gutta M.Városunknak lakói és lakosai; a Duna bizonyos részét a Csergő hajlásnak nevezett kanyarulatot, mely minket és a fönt nevezett Érsekségünket illet, holt vizzé az az tóvá átváltoztatni, s ily módon nekünk és utódainknak új halászati javadalmakat szerezhetni tervezték volna és e célból egy csatornyának (melyen a Duna természetes medréből elvezettetnék s azután, ahol a föld fekvése megengedi ugyanabba visszaszakadjon) saját munkájok és fáradságok s költségekkel való készítését magokra vették vala s annakidőnkinti föntartására a mondott állapotban magokat készeknek nyilatkoztatták volna . . . Miszerint, amint Isten segedelmével ama halászat meg fog kezdődhetni s haszna mutatkozni fog, akkor kiszakítatván abból mindég egy harmadrésze a halászok számára, a többi kétfelé menjen. Az egyik rész ugyan nekünk és utódainknak, a másik rész pedig a fönnebb érintett munka, fáradság és költségek tekintetéből)a mondott M.Városi lakosoknak s hasonlólag az őutódaiknak is jusson». (1737.október 7.) 

Forrás: Gaál Károly: A gutai «rekeszt» és vizafogócége 

Fotó: wikipédia

szerk. Sárközi János

Az I. világháború legemlékezetesebb csatáit az olasz fronton vívták a magyarok, Isonzó, Piave és Doberdó nem csak a történelmi emlékezetet hatották át, de jelentősen formálták a népi kultúrát is. A máig legismertebb, legtöbb katonadal ugyanis az olasz fronthoz kapcsolódóan született. De hogyan kerültek oda a magyar bakák?