1945. augusztus 2-án adta ki Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétumát, mely az ország területén élő nem-szláv népességet megfosztotta állampolgárságától. Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, és előirányozták a kisebbségek kitelepítését, illetve erőszakos beolvasztását.

1664. augusztus 1-jén vívták meg a Montecuccoli tábornok által vezetett keresztény seregek és Köprülü Ahmed nagyvezír oszmán hadai a szentgotthárdi ütközetet. A magyarországi török háborúk során ez volt az első jelentős nyílt ütközet, melyben az európaiak győzelmet arattak a törökök ellen.

1849. július 31-én győzték le Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok egyesült erői Bem József maroknyi seregét a Segesvár mellett vívott ütközetben. A magyarok számára gyászos eredménnyel végződő csata elsősorban arról nevezetes, hogy Segesvárnál tűnt el a forradalom és szabadságharc híres költője, Petőfi Sándor.

1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.

1917. július 25-én ítélték halálra Párizsban Mata Harit, a századforduló leghíresebb egzotikus táncosnőjét, aki szexuálisan túlfűtött fellépései nyomán szerzett világhírt. A kémkedéssel gyanúsított művésznőt a francia hatóságok 1917 februárjában vették őrizetbe, és miután bűnösnek találták, 1917 októberében ki is végezték. A személyét körülvevő titokzatosság és az 1917-es per révén ő lett minden idők legismertebb kémnője.

A török világban mindennaposak voltak a rabló portyázások, és gyakran akadt, aki jó pénzért szívesen nyomra vezette a zsákmányra éhes sereget. De nem így az egykori gútai parasztember...

1456. július 22-én győzedelmeskedtek Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a Nándorfehérvárt ostromló II. Mehmed (ur. 1451-1481) szultán hadai felett. A csatamezőn aratott győzelmet követően az oszmánok elmenekültek a Duna-parti vár alól, ezzel Magyarország és Európa hosszú évtizedekre elhárította a török terjeszkedés veszélyét. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot

Károly Róbert király halála után 5 nappal Telegdi Csanád esztergomi érsek ősi szokás szerint Székesfehérváron a 16 éves Lajos fejére helyezte Szent István koronáját. Ezzel megkezdődött nemzetünk egyik legdicsőbb korszaka.

1915. július 18-án kezdődött meg a második isonzói csata, miután Luigi Cadorna utasítást adott a 2. és 3. olasz hadseregnek az osztrák–magyar erők elleni frontális támadásra. A 16 napos ütközet az első világháború egyik legvéresebb összecsapása volt, mely egyik harcoló fél számára sem hozott áttörést, így az isonzói front augusztus elején hosszú időre megszilárdult.

A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolja, hogy mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le szablyával az ütközetet követően - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.