458 éve, 1566. szeptember 7-én halt hősi halált a rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén Zrínyi Miklós gróf. Szigetvár ostroma összességében 2500 magyar és 25 ezer török életet követelte.

A Lengyelország elleni német támadásra a közvetlen ürügy egy átlátszó provokáció, a gleiwitzi (ma: Gliwice) rádióadó elleni támadás szolgáltatta, amikor lengyel egyenruhába öltözött németek elfoglalták a határ menti kisváros rádióállomását. Az első harci eseményre 1939. szeptember 1-jén, hajnali 4 óra 40 perckor került sor, amikor a német légierő (Luftwaffe) bombázni kezdte a lengyelországi Wieluń városát. Ezzel az eseménnyel kitört a második világháború.

1652. augusztus 26-án Vezekény térségében csapott össze a háromszoros túlerőben lévő törökkel az érsekújvári főkapitány, Forgách Ádám vezette királyi had. A török sereg ugyan visszavonult, de a csata mégis balszerencsésként került be a történelemkönyvekbe. Az ütközetben az Esterházy család négy tagja halt hősi halált.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem országa helyzetének megszilárdítása érdekében jelentősen kivette részét a harmincéves háborúból (1618-1648). Természetesen a protetáns államok oldalán és török jóváhagyással. Felvidéki hadjárata során olyan sikeresen tört előre, hogy Besztercebányán az országgyűlés 1620. augusztus 25-én magyar királlyá választotta. Ám Bethlen ezt nem fogadta el, és meg sem koronáztatta magát. A hadjárat azonban tovább tartott, és a leírások szerint az Érsekújvár körül zajló harcok következtében 1621-ben Gútánál is megfordult az erdélyi fejedelem.

1864. augusztus 22-én, az első genfi egyezmény aláírásakor született meg a Nemzetközi Vöröskereszt, az első semleges szervezet, mely a harctéri sebesültek ellátására szakosodott. Az alapító, Henri Dunant által megálmodott Vöröskereszt az elmúlt 150 évben a történelem valamennyi jelentős hadszínterén megjelent, és katonák millióinak életét mentette meg.

1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első keresztény uralkodója, az államalapító Szent István király (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest Paszkievics főherceg, az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. Az 1848-49-es szabadságharc gyászos záróakkordja máig történelmünk egyik legfájdalmasabb pontjának számít, amit – sajnos – az sem ellensúlyoz, hogy a honvédek még az utolsó pillanatokban is számos tanújelét adták bátorságuknak és büszkeségüknek.

Az augsburgi csata a magyar kalandozások történetének egyik legjelentősebb csatája volt, amely 955. augusztus 10-én zajlott az Augsburg melletti Lech-mezőn a magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte. A csatát a német történelem egyik legjelentősebb eseményeként tartják számon

A Magyar Királyság legnagyobb részéből a 17. század végére már kiűzték a törököt, ám az továbbra is jelentős erővel rendelkezett. A vereségbe nem nyugodott bele, és több ízben intézett támadást Magyarország ellen. Ilyen hadjárat volt 1716 nyarán, ám ez a keresztény seregek fényes győzelmével végződött.

908. augusztus 3-án semmisítették meg a kalandozó magyarok Eisenach mellett Burghard türingiai őrgróf (ur. 892-908) seregét.